Anyatejgyűjtő Állomás

Először is szeretném megköszönni, hogy vannak és azt, hogy segítik a rászoruló csecsemőket.

Másodszor szeretném megosztani önökkel történetemet és tapasztalatain az anyatejadásról.

2023-ban született meg kislányom. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy azonnal el tudtam kezdeni szoptatni. A kezdeti nehézségeket pedig hamar felváltotta a földöntúli boldogság.
A kórházi szoptatási tanácsadó javaslatára nem kezdtem el fejni, azonban hamar kiderült, hogy jóval több anyatejem van, mint amit kislányom elfogyaszt.

A húgom korábban szült, mint én így tudtam arról, hogy van lehetőség leadni a tejet a rászoruló csecsemőknek. A védőnőtől kapott anyatej magazinban olvastam a részletekről majd az interneten is rákerestem. Azonnal tudta...

2021.november 11.-én született meg a kisfiam. A kórházban nagyon kedvesek, és segítőkészek voltak a csecsemőgondozók, és segítettek az első napokban hogyan tegyem a  fiamat a mellemre, és hogyan csináljam a fejést. Sajnos besárgult a baba, így nem engedtek haza minket. Amikor csak tudtam szoptattam, hogy javuljon az állapota.

Öt nap után hazaengedtek, és minden szoptatás után nekiálltam lefejni a melleimet 15-15 percig. Nagyon hamar megindult a tejelválasztás, szó szerint spriccelt. Szegény gyerek is kapott néha egy kis tejcit az arcára, amikor szoptatási idő lett.

Mondtam a Védőnőnek, hogy mennyi tejem van, (Ő nagyon szoptatás párti), ezért megkérdezte Tőlem, hogy: -“Nincs-e kedvem hivatalos tejadó lenni?”

Miért is ne, mondtam...

Első várandósságom során, 2016-ban olvastam először az anyatejadás lehetőségéről.

Számomra azonnal egyértelmű volt, hogy szeretnék ebben részt venni, szeretnék én is más babák részére anyatejet adni.
Már a  gondolata is jó érzéssel töltött el. Pedig akkor még nem is sejtettem, ez nem csak az ismeretlen, anyatejet nélkülöző babák, de a saját
gyermekem számára is óriási jelentőséggel bír. Hiszen mikor anyatejet teszek félre, a saját gyermekem számára is biztosítom hosszabb távra az elegendő mennyiségű anyatejet.

Azzal, hogy félreteszek más babáknak  anyatejet, több termelődik, ezért az anyatejadásban nem csak azoknak kellene részt venniük, akik úgy érzik, vagy azt tapasztalják, hogy túl sok a tejük, hanem mindenkinek...

Nem azt mondom, hogy csak egy kezem lenne, de ez egy olyan dolog, amihez egy is elég.

Kétgyermekes anyuka vagyok, mindkét gyermekem születése után adtam le tejet.

Már amikor az első gyermekemet vártam, mondtam a védőnőnek, hogy szeretném tudni, hogyan is megy ez. A védőnő furcsán nézett rám, de nem annyira, mint a későbbi védőnő a második gyermekem születése előtt, amikor egyáltalán szóba hoztam a dolgot. Anyukám is adott le tejet, amikor még én voltam baba és biztosra vettem, hogy nekem sok tejem lesz és én is adományozó leszek.

Az első védőnő azt mondta, várjunk amíg beindul a tejem, majd utána kitölti a szükséges papírokat, ha még mindig komolyan gondolom. Szerintem a tejtermelés alapja a magabiztosság, de persze meg is kell érte dolg...

Megszületett a kislányunk. A legszebb dolog az életemben, az életbe, ami történhet egy nővel.

Öt asszisztált reprodukciós eljárást csináltunk végig a férjemmel. Az ötödik sikerült, hatalmas volt az öröm, és amikor megtudtuk, hogy végre várandós vagyok gyermekünkkel, már azon gondolkodtunk, hogy hogyan tudjuk biztosítani számára a kiegyensúlyozott, boldog életet. Az anyatejes táplálást, akkor is nagyon fontosnak tartottuk, amikor még csak kezdő szülőként a terhességem első trimeszterében jártam. Nem csak a szoptatással kialakuló kötödés miatt, (ami egy csodálatos dolog) hanem a fejlődéséhez elengedhetetlen, az anyatejben lévő tápanyagok biztosítása végett is.

Gondoltunk a legrosszabbra is...