anyatejadó anya gyermeke

Önzetlenül az ismeretlen babákért

Megszületett a kislányunk. A legszebb dolog az életemben, az életbe, ami történhet egy nővel.

Öt asszisztált reprodukciós eljárást csináltunk végig a férjemmel. Az ötödik sikerült, hatalmas volt az öröm, és amikor megtudtuk, hogy végre várandós vagyok gyermekünkkel, már azon gondolkodtunk, hogy hogyan tudjuk biztosítani számára a kiegyensúlyozott, boldog életet. Az anyatejes táplálást, akkor is nagyon fontosnak tartottuk, amikor még csak kezdő szülőként a terhességem első trimeszterében jártam. Nem csak a szoptatással kialakuló kötödés miatt, (ami egy csodálatos dolog) hanem a fejlődéséhez elengedhetetlen, az anyatejben lévő tápanyagok biztosítása végett is.

Gondoltunk a legrosszabbra is. Mi lesz, ha nem lesz tejem, mit teszünk majd? Hogyan oldjuk meg ezt a nem mindennapi problémát?

Rengeteget olvastunk, szakkönyveket, újságokat, böngésztük a netet. Itt találkoztam először azzal a lehetőséggel is, hogy anyatejet nem csak igényelni, de leadni is lehet. Akkor még, nem gondoltam rá, hogy számomra ez opcionális lehetőség lesz. Megoldásként annyit találtunk, hogy anyatejet a védőnő segítségével lehet igényelni. De egyelőre, nem foglalkoztunk ezzel a kérdéssel.

Hamar eltelt a 9 hónap, megszületett életem értelme, a kislányom. Minden jól alakult, csodálatos érzés volt a gyermekemet a karomban tartani. Itt bekövetkezett, amitől a tartottunk. Elapadt a tejem, egy világ dőlt bennem össze. Mi lesz most velünk? Az eddig jól alakuló tejcsi-gyáram, most elapadt. Mit tegyek? Nem adtam fel. Szoptatási tanácsadót hívtam. Rengeteg hasznos információt kaptam, és pár nap elteltével egy álom vált valósággá, beindult a tej termelésem. Jól alakultak a gyermekem táplálási igényei, rendszeresen és sokat evett. De a tejem mennyisége egyre csak gyarapodott. Amikor már tele lett a fagyasztó anyatejjel, természetesen az erre a célra gyártott zacskókban tárolva, ekkor jutott eszembe, hogy adjunk, azoknak, akiknek nem lehet.

Megkerestem az Anyatejgyűjtő Állomást.

Telefonon egy kedves hölgy, részletesen tájékoztatott, hányféle, és milyen orvosi vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy anyatejet leadó anyuka legyek. Kicsit megijedtem, a rendelőkben való sorban állástól, a hosszú órákon keresztül tartó várakozástól. De mégis úgy döntöttem, hogy belevágok.

Telefonon egy előre egyeztetett időpontban megérkeztem a korházba, ahol már vártak. Mindent még egyszer elmondtak, türelmesen elmagyarázták, a leadás menetét, mi hogyan működik ezzel kapcsolatosan.

Majd arról is tájékoztattak, hogy az összes vizsgálatokat helyben megcsinálják, itt a Madarász utcai korházban. Nekem külön sehová nem kell elmennem. Nem akartam hinni a fülemnek! Ezek között volt olyan is, amire több hetes várólista van, de nekem ott sem kellett várom. Itt éreztették velem, hogy fontos nekik az anyatej leadó anyuka, mert tesz valamit a többiekért, amit „csak ő tud megtenni”.

A gördülékenység miatt, még egy kedves hölgy is el kisért mindenhova. Soron kívül az első voltam minden vizsgálatnál, még várnom sem kellett. Gyorsan ment egymás után minden, egy óra alatt megvolt az összes vizsgálat, ami ahhoz kellett, hogy anyatejet leadó anyuka legyek. Amint megvoltak az eredmények, rögtön megkaptam mindent, ahhoz, hogy gyűjteni tudjam az anyatejet.  A szállítással sem kell foglalkoznom, egy nagyon kedves úriember, házhoz jön hetente kétszer. Elviszi a megtelt üvegeket és hozza az üreseket. Közben mond pár jó szót, ami néha nagyon jól esik egy kialvatlan éjszaka után. Én csak kaptam ezzel a lehetőséggel, hogy anyatejet leadó anyuka lehetek.

Köszönöm szépen.

Valamint szeretném megragadni a lehetőséget és Szeretnék köszönetet mondani a világ két legcsodálatosabb emberének, akik nélkül nekünk valószínű nem lehetne egy álomszép kislányunk. Dr. Murber Ákos és Dr. Csibi Noémi nagyon szépen köszönöm, köszönjük, munkátokat, azt a törődést, ami nélkül talán feladtam volna, ezt az évekig elhúzódó, fájdalmas, kudarcokkal teli, küzdelmes procedúrát.

Simon Gabriella

cimke: