Anyatejen nőttem fel!

Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestTweet about this on TwitterEmail this to someone

Anyatejen nőttem fel!

Anyatejen nőttem felMinden várandós kismama szeretné, ha gyermeke felnőve, a címben szereplő mondatot fennen hirdethetné. Ennek érdekében a felkészülést a szoptatásra már a terhesség időszakában el kell kezdeni.

Az egyik legfontosabb és legelső feladat eldönteni, elhatározni, hogy akarok szoptatni. E döntés meghozatalához a legfőbb segítséget a gyermek édesapja adhatja, aki szoptatásra biztathatja az anyát azzal, hogy elmondja, szeretné, ha gyermekük anyatejen nőne fel. Igen fontos, hogy a felmerülő kérdéseket már a terhesség hónapjaiban őszintén megbeszéljék a gyermek édesapjával és a család többi tagjával.

A védőnői hálózat egyik feladata a szakszerű segítségnyújtás, a szoptatással kapcsolatosan felmerülő kérdések megválaszolása, a tájékoztatás és nem utolsósorban a támogatás és biztatás. A védőnőnek meg kell győznie az anyát, és ha szükséges, a család többi tagját is arról, hogy a leendő édesanya képes lesz szoptatni csecsemőjét.

A készülődéshez tartozik a szükséges eszközök beszerzése is. A legelső a megfelelő, jó támaszt nyújtó melltartó megvásárlása. Jó és célszerű eszköz a szoptatás folyamán az ún. melltartóbetét, amely az elcsöpögő anyatej felfogására szolgál. Ma már kapható eldobható és mosható változatban, sőt, a felázást elkerülendő légáteresztő kivitelben is.

Miután a szoptatás egyszerű és természetes folyamat, másra nem is lenne szükség, csak a mama és a baba akaratára. Ha azonban az anya biztos szeretne lenni abban, hogy mindvégig lesz bőven anyateje, amíg arra gyermekének szüksége van, akkor vagy meg kell tanulnia a szülést követően kézzel fejni, vagy be kell szerezni egy mellszívó készüléket. Ha a mellszívó készülék mellett dönt, akkor mindenképpen olyan fajtát célszerű választani, ami bírja a kifőzést.

A csecsemő életének első néhány hónapjában a táplálásánál használatos eszközöket fertőtleníteni kell, így a poharat, kanalat, cumit, cumisüveget, mellszívót, az anyatej tárolására használatos edényt.  Tévhit, hogy elég az alapos elmosás és a forró vízben való elöblítés. Nem érdemes azonban különböző vegyi fertőtlenítőszereket sem vásárolni, hiszen ezek vegyszerek és drágák is.

Megfelelő hatást lehet elérni az egyszerű és könnyen kivitelezhető kifőzéssel.

A várakozással teli időszak végén, normál esetben a terhesség 40. hetében megérkezik a várva várt gyermek, amikor a várandós kismamából egyszerre édesanya, a szülőszobában vagy előtte toporgó férjből pedig édesapa lesz. Ekkor kezdődik el az az időszak, amikor a felkészülés ideje alatt beszerzett elméleti ismereteket a gyakorlatban kell megvalósítani.

A szoptatás sikerességében döntő jelentőségű az első két hét, amely még a szülőszobában elkezdődik.

Ezt segíti elő:

  • A születés után ma már a legtöbb kórházban az újszülöttet rögtön mellre teszik, s hagyják, sőt segítik az első szopásnál, vagy legalább biztosítják, hogy közvetlen bőr-bőr kapcsolatban maradjon az édesanyjával. A baba hallja az anya szívhangját, azt, amelyet a megelőző kilenc hónapon át hallott, és ez akkor is megnyugtatja, ha esetleg az első szopási próbálkozás sikertelen.
  • Fontos, hogy az újszülött együtt lehessen az édesanyjával, hogy korlátozás nélkül szophasson, ezt nevezik rooming-in rendszernek. Ha lehetőség van a választásra, feltétlenül ezt célszerű választani.
  • A kisbaba ne kapjon a szoptatás megkezdése előtt semmiféle táplálékot.
  • A helyes szoptatási testhelyzet és helyes szoptatási mód megtalálása döntő fontosságú. Mindezekhez kérjen segítséget az újszülött vagy szülészeti osztály szakdolgozóitól vagy más, már gyakorlott anyától (szobatárs a szülészeten).
    A segítségkérés nem szégyen, hiszen mint oly sok minden másban, itt is a „gyakorlat teszi a mestert”. (Erről is olvashat még bővebben újságunkban.)
  • Elengedhetetlen a tejtermeléshez a mell rendszeres kiürítése, amelyet a szoptatást követő rendszeres fejéssel lehet biztosítani. Minden kismamának meg kell tanulni a tejét lefejni, kézzel vagy mellszívó készülék segítségével.
  • Bízzon önmagában, fontos a pozitív hozzáállás, az akarat, nem szabad feladni, sikerülni fog.
  • A hazaérkezést követően a sikeres szoptatás egyik záloga lehet, ha az anyának van segítsége az első néhány hétben, így lehetősége nyílik a pihenésre, a regenerálódásra, és minden idejét gyermekének szentelheti, a szoptatásra, fejésre fordíthatja.
  • A baba fejlődése során egyre nagyobb mennyiségű táplálékot igényel, mely biztosítható számára a rendszeres szoptatással, majd az azt követő fejéssel. Normál esetben a 6. hét végére érhető el azaz egy-egy alkalommal termelődő anyatejmennyiség, amely a szoptatás végéig elegendő.

Ha a szoptatás vagy gyermeke gondozása során kérdése merülne fel, vagy a szobatárstól a szülészeten, családtagjaitól, ismerőseitől egymásnak ellentmondó véleményeket hall, forduljon szakemberhez a kórházban, otthon pedig gyermekgyógyászához vagy védőnőjéhez. Ezzel a problémával szemben a legjobb védekezés, ha Ön jól tájékozott. Gondoljon arra, hogy ezek az egymásnak ellentmondó vélemények a probléma különböző megoldásait jelenthetik, melyek közül ki kell választani azt, amely Önnek és gyermekének a legmegfelelőbb.

A várakozással teli napok után igazán nagy boldogság minden édesanya számára gyermekét magához ölelni, és a nehézségeket leküzdve, önfeledten, mind az édesanya, mind gyermeke megelégedésére szoptatni.

Schneidler Margit