A hatékony, sérülés- és fájdalommentes szoptatás elengedhetetlen feltétele, hogy az édesanya jól helyezze mellre a kicsit. Az első, kórházban eltöltött napokban, egy-egy szoptatás alkalmával többször elölről kell kezdeni a mellre helyezést. Ilyenkor ki kell venni a baba szájából a mellet (módját lásd később), és újra próbálni, egészen addig, amíg a baba megfelelően tapad a mellre annak érdekében, hogy ne keletkezzen sérülés a bimbón, és hatékonyan tudjon szopni.

Mellre helyezés:

A megfelelő, kényelmes szoptatási testhelyzetben a baba szája nagyon közel helyezkedik el az anya mellbimbójához. A mama „C” fogással is tarthatja a mellét, mely során 3-4 ujjával alátámasztja, a hüvelykujja a bimbóudvar felső határán van, a mellbimbótól kb. 5 cm-re.

A pici fejét az anya a tenyerébe fogja, mert így könnyedén irányíthatja és segítheti a mellre tapadásban. Ha a baba elfordul, érintse meg az arcát a mellbimbóval, és várjon, amíg a keresőreflexe hatására az érintés irányába fordul.

Akkor, ha a baba a mellbimbóval szemben van, a felső vagy az alsó ajkát a bimbóval finoman megérintve, ingerelve el tudja érni, hogy a kicsi nagyra nyissa a száját. Várjon türelmesen, próbálja újra, mondja, mutassa neki („Á”), hogy mit szeretne. Az újszülöttnek kiváló a szaglása és a bőrérzékelése, ami segíti őt abban, hogy megérezve édesanyja illatát, nagyra nyissa a száját, mintha ásítana.

Ekkor egy gyors mozdulattal a mama, a baba fejecskéjét a tenyerében tartva, húzza a babát a mellbimbóhoz közel (nem a mama dől előre), ezzel segítve a kicsi mellre tapadását.

Egész szoptatás alatt tartsa a kicsit közel magához, összesimulva. Akkor, ha a babának csak a feje fordul a mama felé, akkor nem középről, szemből tapad rá a bimbóra, ami miatt sérülést okoz!

Honnan tudhatja, hogy helyesen van-e a baba a mellen?

Helyes, ha a baba:

– nemcsak a mellbimbót, hanem a bimbóudvar egy részét is bekapta,

– alsó és felső ajkai kifelé fordulnak,

– orra hegye az anya melléhez ér, ekkor is kap az orrlyukain oldalt levegőt,

– álla is a mama melléhez ér, vagy nagyon közel van hozzá,

– a szoptatás nem fáj az anyának.

A szoptatás befejezése:

Ha mégsem sikerült a mellre tapadás, akkor a babát le kell venni a mellről. Ilyenkor a mama a baba szájzugába dugja be a kisujját, mert ezzel fájdalom- és sérülésmentesen ki tudja venni szájából a mellét. Ugyanígy lehet levenni a babát a mellről a szoptatás befejezésekor is.

Szoptatási testhelyzetek:

Minden szoptatási testhelyzet jó, ami kényelmes mind az anyának, mind a babának, és biztosítja a hatékony szopást. Érdemes megtanulni és kipróbálni különböző testhelyzeteket, mert a mell onnan ürül jobban, amerre a kicsi alsó ajka, álla van. A szoptatási testhelyzet változtatásával a mell különböző részei felé esik a baba álla, ezért a mell különböző részeiből ürül ki jobban az anyatej. Ez jó hatással van a tejtermelésre és a tejpangás megelőzésére.

Bölcsőtartás:

Üljön kényelmesen. Akkor, ha ágyban ülve szoptat, támassza meg a hátát egy nagy párnával; ha felhúzza a lábát, azzal segíthet a baba tartásában is. Ha kényelmesnek találja, akkor akár törökülésben is ülhet, hátát jól megtámasztva. Amikor széken vagy fotelban ül, helyezkedjen el kényelmesen, egyenes háttal úgy, hogy a könyökét is megtámasztja. A lába alá helyezett sámli vagy zsámoly jó szolgálatot tehet.

Fektesse a babát az oldalára, teljesen szembe önmagával úgy, hogy fejecskéje az alkarján feküdjön, de ne a könyökhajlatába, a nyakánál, a vállánál, de semmiképpen ne a tarkójánál.

Ebben a helyzetben a baba az oldalán fekszik, a mamával szemben, összesimulva. A baba szája a mellbimbóval szembenéz, és azzal egy magasságban van.

Hónalj alatti tartás:

Helyezkedjen el kényelmesen, célszerű párnával megtámasztani a hátát és a karját, mert ez segít a baba tartásában is.

A babát fektesse az oldalára egy nagyobb párnára, mert ezzel kényelmesebben fel tudja emelni a bimbója magasságáig. Fogja a baba fejecskéjét a kezébe úgy, hogy a kicsi teste a hóna alatt legyen. Vigyázzon, hogy a baba lábának elég helye legyen, nehogy a fotel háttámlájának feszüljön!

A baba fejét a hüvelyk- és mutatóujja által képzett nagy L betű hajlatában tartsa a koponyaalapjánál fogva. A baba szája pontosan a mellbimbóval szemben helyezkedjen el. Ezzel a fogással könnyen magához húzhatja a baba fejét a mellre helyezéskor.

Másik kezével a mellét tartsa „C” fogással, ezzel is segítheti a baba hatékony mellre tapadását.

Kereszttartás:

A bölcsőtartás és a hónaljtartás kombinációja. A babát oldalt fekvő helyzetben helyezze el úgy, mint a hónaljtartásnál, de az ellentétes oldali mellet kínálja neki.

Oldalt fekvő testhelyzet:

Az anya feküdjön az oldalára, hátát, fejét támassza meg párnával.

A babát is az oldalára fektesse magával szemben úgy, hogy párhuzamos legyen a testük. A kicsi szája az anya mellbimbójával szemben helyezkedjen el.

A mama a felső, szabad kezével tartsa a mellét „C” tartásban. Érintse meg a mellbimbót a baba ajkával. Amikor olyan nagyra nyitotta, mintha ásítana, akkor húzza mellére a kicsit.

„Dőlj hátra és szoptass” tartás:

Helyezkedjen el kényelmesen az ágyon félig hátradőlt testhelyzetben úgy, mintha nyugágyban feküdne. A háta és a feje alá tegyen párnát, hogy kényelmes legyen, és a nyaka, a válla se feszüljön.

A babát hason fekvő helyzetben fektesse magára úgy, hogy a szája szembe, a melle közelébe kerüljön. Nem kell a baba szájába helyeznie a mellét, mert a pici reflexszerűen rátapad, és kényelmesen tud szopni.

Ebben a pozícióban mindketten el tudnak lazulni, a babát sem kell tartani. Nyugodtan ölelje magához, ezzel a kicsi még nagyobb biztonságban érezheti magát.

Schneidler Margit