Lassan 6 évvel ezelőtt, amikor az első kislányom megszületett bennem is ugyanazok a félelmek voltak, mint szerintem a legtöbb édesanyában, hogy

„Vajon lesz-e elég tejem a babának, fogom tudni-e szoptatni?”

Kislányom végül kicsit korábban a 36. hétre érkezett, de szerencsére nagyon ügyes és erőszakos volt, így a 3. napra, mire a kórházat elhagytuk már be is indult a tejem. Az első pár hét után egyértelműen látszott, hogy sokkal több tejem van, mint amit a lányom el tud fogyasztani, megtellett a fagyasztó is és arra is rá kellett döbbennem, hogy a fejést nem tudom kiiktatni, mivel 3-szor is mellgyulladást (tejlázat) kaptam attól, hogy nem szívtam le rendesen a tejet.

A védőnőm is látta, hogy rengeteg tejem van, de nyugtatott, hogy pár hét és biztos csökken, beáll a normál szintre, ahogy az a legtöbb esetben történik. Emellett tájékoztatott, hogy van tejadásra is lehetőség, de 3 hónapnál korábban nem szoktak nekifogni, mivel addigra derül ki általában, hogy a sok tejből mennyi marad a baba igényein túl.

Ennek ellenére én a 2. hónap után jeleztem neki, hogy nem szeretnék tovább napi több liter tejet a lefolyóba önteni, így indítsuk el a folyamatot.

Szerencsére támogatott benne, így felvettük az anyatej központtal a kapcsolatot és elvégeztettem a kötelező vizsgálatokat (tüdőszűrés, vérvizsgálat, HIV szűrés, székletvizsgálat). Szerencsére elég gyorsan sikerült mindenhova eljutnom, így 2011 őszén – 1 héten belül már anyatejadó anya lettem.

Az anyatejgyűjtő állomás munkatársai telefonon is tájékoztattak arról, hogy miként fog működni a leadás, valamint egy rövid tájékoztató füzetet is kaptam a legfontosabb dolgokról. Az első pár hétben még nehézkesnek és bonyolultnak tűnt a folyamatos sterilizálás, a fejések előtti előkészület, de ezt követően szinte rutinná vált és nem jelentett akkora plusz terhet.

A gépkocsivezető hetente háromszor, közel azonos időpontban csöngetett a tejért és hozta az új, steril üvegeket.

Számomra az első szembesülés azzal, hogy milyen sokat jelent a leadott tej akkor történt, amikor barátnőm kislányának szüksége volt anyatejre, mivel szívműtéten esett át.

Szerencsések voltak, mivel kaptak az anyatejgyűjtő állomástól heti rendszerességgel, sokszor még az én kódommal ellátott üvegek is visszaköszöntek náluk. Szerencsére a legtöbben nem is tudjuk, hogy mekkora kincs lehet a leadott tej egy beteg, koraszülött vagy egy frissen műtéten átesett babának.

Úgy éreztem, hogy ez egy egyértelmű visszaigazolása annak, hogy le kell adom a tejet, amíg tudom és így talán segítek azoknak a babáknak, akiknek nagy szükségük van rá.

Szerencsés vagyok, mert 2011-ben és 2012-ben közel másfél évig voltam anyatejadó anyuka, akkor több száz liter tejet adtam le.

Tavaly, 2016-ban amikor megszületett a második kislányom már nem is volt kérdéses, hogyha újra ilyen szerencsés leszek, akkor ismét jelentkezem anyatejadónak.

Lassan 10 hónapja ismét anyatejadó vagyok és minden nap, amikor elviszik a tejet büszkeséggel tölt el, hogy azon túl, hogy a saját gyermekemet táplálom másoknak is adhatok ebből a csodából. Természetesen az az adómentes jövedelem is nagyon jól jön az otthon lévő anyukáknak, aki egy kis fáradtságot bevállalnak és leadják a felesleges tejüket, főleg hogy tavaly ősszel az anyatej literenkénti árát 50%-kal megemelték. /jelenleg 2700 Ft/liter szerk./

Az anyatejgyűjtő állomás munkatársaihoz mindig fordulhatok és ugyan nem tudom, hogy külföldön működik-e ilyen rendszer a nagyvárosokban, de abban biztos vagyok, hogy ez a logisztika, amit az állomás munkatársai fenntartanak nagyon becsülendő és nem mindennapi dolog.

Végül annyit szeretnék még megosztani, hogy szerintem amíg nem lesz édesanya az ember nem is igazán tudja és érti, hogy az anyatej milyen fontos táplálék egy gyermeknek az élete első pár hónapjában, illetve azt, hogy az anyatejes táplálással mekkora előnyhöz tudjuk juttatni a kicsi immunrendszerét, hiszen saját testünkből erősítjük meg a gyermek természetes ellenállását.

A születés csodája mellet számomra ez is az élet egyik csodája, és csak biztatni tudok minden anyukát, akinek felesleges teje van, hogy vegye fel a kapcsolatot az Anyatejgyűjtő állomással és segítse őket abban, hogy eljusson ez a csoda azokhoz a babákhoz is, ahol másként erre nincs lehetőség.

Czekmeiszter Henriett
(6 éves és 1 éves kislány anyukája)