Az anyatejes táplálás módja:

A táplálás a gyermek megszületését követően az egyik legfontosabb kérdés.
Ha egészséges az újszülött, akkor a szoptatás kérdése körül forog a világ, hiszen a megfelelő táplálás az életben maradás egyik feltétele.

Ma már újra divatossá vált az anyatejes táplálás.
Ez kétféle módon történhet, szoptatással és lefejt anyatej adásával. A lefejt anyatej lehet az édesanya saját teje, illetve más anya által hivatalosan, ellenőrzött formában adott anyatej is.

Az anyatej termelődése:

 Az emlő mirigyekből, és az azt körülvevő kötőszövetből és zsírszövetből áll. A mirigyek 15-25 különálló, elágazó rendszert alkotnak.

A tejtermelő sejtek, az alveolusok, az egyes ágak végén helyezkednek el, és ezeket sima izom sejtek veszik körül. Az ezekből kiinduló tejcsatornák ágrendszer szerűen futnak a bimbóudvar mögötti tejgyűjtő öblökbe, amelyek külön nyílással nyílnak a mellbimbón.

A várandósság ideje alatt a mell felkészül a szoptatásra, a tejtermelő sejtek elkezdenek burjánzani és átveszik a zsírpárnák helyét. A mell megnagyobbodik. Az anyatej a szülést követően termelődik, eltekintve a kis előtejtől, amely a terhesség végén már előfordulhat.

A szülés után drámai módon lecsökken az ösztrogén és progeszteron hormon szintje, ez a csökkenés váltja ki az agyalapi mirigyben a prolaktin kiválasztódását. A prolaktin nevű hormon hatására a tejtermelő sejtek tejet választanak ki az emlőben. A prolaktin termelődését viszont a csecsemő szopása serkenti, azáltal, hogy stimulálja a mellbimbóban levő idegvégződéseket, és ezek üzenetet küldenek az anya agyába. Az agy veszi ezeket az üzeneteket és prolaktint választ ki.

A tejleadási reflex a „let-down” továbbítja az anyatejet a tejcsatornákban oly módon, hogy az oxitocin nevű hormon hatására összehúzódnak a mellben a sima izmok és ez a tejet a tejöblökbe juttatja. Az oxitocin felszabadulását is maga a szoptatás idézi elő.

Az anyatej összetétele

Az anyatej összetétele nem állandó, hanem folyamatosan változó. Gondoljunk csak arra, hogy a szülést követő első hétben sűrű sárgás színű tej ürül, amelyet colosztrumnak neveznek. A colosztrum tápanyag összetétele a magasabb fehérje és ásványianyag-tartalomban és az alacsonyabb zsír és szénhidrát tartalomban különbözik az érett anyatejtől. Ugyanakkor a colosztrum az érett anyatejnél nagyobb koncentrációban tartalmaz immunglobulinokat, mindenekelőtt IgA-t. Ezt követi a lactáció 6-15. napja között termelődő átmeneti anyatej, amelynek tápanyag és immunglobulin tartalma a colosztrum és az érett anyatej között van. Az érett anyatej, amely összetevőiben már eltér a colosztrumtól, ez egy fehér hígabb tej.  Összetételét az alábbi táblázat mutatja:

Ezen túl a koraszülöttek édesanyjának a teje is eltér az átlagostól, a baba igényei szerint alakul az összetétele.

Továbbá egy-egy napon és egy-egy szoptatáson belül is változik az anyatej összetétele, hiszen szoptatáskor először egy híg vízszerű tej ürül, amelyet ú.n. szomjoltó tejnek is neveznek, majd a szoptatás második felében ez sűrűbbé válik, amely zsírdúsabb kalóriadúsabb tej. Kimutatták, hogy egy szoptatás alatt akár a négyszeresére is nőhet az anyatej zsírtartalma.

Az anyatej vizsgálata bizonyította, hogy a csecsemő számára az anyatejes táplálás nagyon fontos, sokkal előnyösebb, mint a mesterséges táplálás:

Az anyatej vizsgálata, a kutatások a főbb összetevők megmérésén túl, sok egyéb fontos betegséget megelőző illetve védő funkcióját fedezték fel az anyatejnek.

Feladatok a szoptatás elősegítése érdekébe:

• A születés után ma már a legtöbb kórházban az újszülöttet rögtön mellre teszik és hagyják, sőt segítik az első szopásnál
• Fontos, hogy az újszülött együtt lehessen az édesanyjával, hogy korlátozás nélkül szophasson
• A kisbaba ne kapjon a szoptatás megkezdése előtt semmiféle táplálékot
• A helyes szoptatási testhelyzet és helyes szoptatási mód megtalálása döntő fontosságú
• Az édesanya bízzon önmagában, fontos a pozitív hozzáállás, az akarat, nem szabad feladni, sikerülni fog.
• Hazaérkezést követően a sikeres szoptatás egyik záloga lehet, ha az anyának van segítsége az első néhány hétben, így lehetősége nyílik a pihenésre, a regenerálódásra és minden idejét gyermekének szentelheti, a szoptatásra, fejésre fordíthatja.

 Szoptatás:

A legújabb módszertani ajánlás szerint a csecsemők igényeit optimálisan az élet első 6 hónapjában a kizárólagos szoptatás, anyatejes táplálás kielégíti. Az anyák 98 %-a képes lenne szoptatni gyermekét, ha megfelelő ismeretekkel, önbizalommal rendelkezne, és megfelelő családi és egészségügyi szakemberek részéről megnyilvánuló támogató segítséggel rendelkezne. Elérendő cél, hogy minden csecsemőt életének első félévében, de legalább 4 hónapos koráig szoptassák, és anyatejen kívül semmi egyéb táplálékot ne kapjon.

A szoptatás módja:

A szoptatás megfelelő módja a szoptatási problémák megelőzésének kulcsa. Valójában a legtöbb szoptatással összefüggő probléma a helytelen szoptatási módok következménye.

A megfelelő szoptatási mód mindig az anya kényelmes elhelyezkedésével kezdődik, hogy lazítani tudjon. Egyrészt azért, hogy képes legyen arra, hogy hosszú ideig erőfeszítés nélkül tudja csecsemőjét szoptatni, másrészt, ha a nem megfelelő testtartás következtében, az anya feszültté válik, akkor nehezen lép működésbe a tej kiürülési reflex (let-down), és ez a kevés anyatej látszatát is keltheti.

Bármilyen testhelyzet, testtartás, amely az anyának és a babának is kényelmes, az jó szoptatási helyzet. Nem szabad, hogy a szoptatás során az anya akár a vállában, akár a hátában feszülést érezzen.

Célszerű változtatni a szoptatási helyzeteket, mert ha különböző szögben tartja az anyuka a csecsemőt, a nyomás a mellbimbó különböző területére esik, és ez segíti megelőzni az érzékenységet.

Igény szerinti szoptatás:

Az utóbbi időben igen elterjedt az u.n. igény szerinti szoptatás, amely korlátozás nélküli, éjjel nappal egyaránt gyakori szoptatást jelent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csecsemő szinte egész nap, szinte félóránként szopik, és a mellen van.

Minden csecsemő más, van, aki 24 óra alatt 10-12 alkalommal is szopik és van, aki megelégszik a 6-8 alkalommal.

Jó és célszerű is a csecsemő igényeihez igazodni, és nem az órát figyelni, hogy mikor kell szoptatni. A szoptatások gyakoriságát általában rá lehet bízni a csecsemőre, hiszen ez az ő igénye szerint egy-egy napon belül és hosszabb időszakot tekintve is változó lehet. Ha elegendő az anyatej, akkor a csecsemők általában 1-2 héten belül áttérnek a 7-9 alkalommal való szopásra.

A nagyfokú engedékenység mellett is azért nem ajánlott a 2 óránál gyakoribb szoptatás, hiszen ez már esetleg a tejtermelés ellen is hat, pl. azáltal, hogy sem az anya, sem a csecsemő nem tud pihenni. Ha a csecsemő sír ez nem jelenti mindig azt, hogy éhes.

Honnan tudhatjuk, hogy elegendő-e az anyatej?

 Elegendő az anyatej, ha:

• A csecsemő egészségesnek látszik
• 24 óra alatt a csecsemő 4 óránál többet van fent, éber és aktív
• A csecsemő csak anyatejet eszik, korlátozás nélkül szophat és legalább 6 –szor szopik
• A csecsemő helyesen szopik
• A tej folyik
• Ha nedves a pelenkája és a széklete laza, sárga és megfelelő gyakoriságú

Ha nincs elég anyatej:

• Az egy mellből való szoptatásról áttérhetünk a 2 mellből való szoptatásra, de ennek meg van az a veszélye, hogy a csecsemő mindkét mellből csak a híg, könnyen ürülő anyatejet szopja ki.
• Ilyen esetben mindig azzal a mellel kell kezdeni a szoptatást, amellyel abbahagyta, annak érdekében, hogy a csecsemő a zsírdúsabb tejhez is hozzájusson.
• Ha így sem elegendő az anyatej, akkor lefejt anyatejjel lehet hozzátáplálni, amely lehet az édesanya saját anyateje és más anya teje.

 Ki kaphat más anyától anyatejet?

 Az anyáktól begyűjtött anyatejet a kórházakban ápolt, a csecsemőotthonokban nevelkedő és az otthon gondozott csecsemők kapják meg. Minden esetben igaz, általános szabályként elfogadott, hogy pótlásra csak akkor kerülhet sor, ha az édesanya saját csecsemőjét ellátni nem tudja. A részleteket elolvashatja az “Anyatej igénylése” oldalunkon vagy a ” Ki kaphat anyatejet? cikkben.

Kell-e fejni?

 Ez az a kérdés, amelyben a szakemberek véleménye sem mindig azonos. Ma van, aki azt a nézetet vallja, hogy az igény szerinti szoptatás mellett nincs szükség további fejésre, mert a kereslet és a kínálat elve érvényesül. Ez sok esetben be is válik, de sok esetben nem és az anyatej túl korai elapadásához vezethet. Ilyenkor nincs tartalék a rendszerben, amelyhez fordulni lehet különböző problémák esetén. Lefejt tej csak akkor van, ha azt előzőleg lefejik.

Gondolok itt, például arra, hogy

• Ha az anya egyedül marad a gyermekkel, már nincs segítsége, minden munkát neki kell elvégeznie, fáradt lesz és kevesebb lesz a teje.
• Valaki megbetegszik a családban
• Idegeskedés
• Lelki megterhelés, szülés utáni hangulatváltozások, labilitás miatt, stb.

Ezek sajnos mind-mind a tejtermelődés ellen ható tényezők.

Véleményem szerint minden anyukának meg kell tanulnia fejni, hiszen a fenti okon túl is bármikor előfordulhat, hogy erre szüksége lesz.

Milyen okok lehetnek ezek?

• Ha a csecsemő túl gyenge a szopáshoz
• Tejtermelés fokozása céljából
• A baba fejlődése során egyre nagyobb mennyiségű táplálékot igényel, mely biztosítható számára a rendszeres szoptatással, majd az azt követő fejéssel. Normál esetben a 6.-8. hét végére érhető el az-az egy-egy alkalommal termelődő anyatej mennyiség, amely a szoptatás végéig elegendő.
• Ha az emlő túltelődött – ez általában a szülést követő 2.-5. napon történik meg, ilyenkor az anya a mellét fájdalmasnak, duzzadtnak, feszesnek, forrónak érzi. Ilyen túltelődés később is előfordulhat, ha a csecsemő bármilyen ok miatt ritkábban eszik, vagy helytelen módon szopik.
• Mellgyulladás megelőzése illetve gyógyítása céljából
• Anyatejgyűjtés céljából
• Tejtermelés fenntartása céljából, ha az anya és a csecsemője valamilyen ok miatt távol van egymástól, el vannak különítve, pl. betegség miatt

Meddig kell fejni?

Legalább 6-8 hétig, nappal minden szoptatást követően, abból a mellből kell fejni, amelyből a csecsemő szopott. A fejés ideje ne legyen több 20 percnél, illetve addig kell fejni, amíg a mell elfogadhatóan lazává válik és megkönnyebbül. Ezzel egy időben a másik mell fejésére akkor van szükség, ha az túltelődik forró feszes, és kényelmetlen érzést okoz az anyának.

A 6. hét végére általában jól bejáródnak a tejcsatornák, az anya jól meg tanul szoptatni és fejni, ezt követően szükség szerint, az anya igényei szerint, illetve e fent felsorolt okok miatt kell vagy lehet fejni.

A fejés higiéniája:

Ha az anyának az a szándéka, hogy felhasználja a lefejt tejet, akkor nagyon fontos a higiéniai szabályok betartása. Ennek ki kell terjednie a mell tisztító lemosására és a kéz fertőtlenítésére, valamint a fejéshez használatos eszközök alapos tisztítására és fertőtlenítésére.

 Miért fontos ez?

 Ha nem ügyelnek a fejés körülményeire, az eszközök fertőtlenítésére, akkor az anyatejbe fejés közben a környezetből, a bőrünkről és az eszközökről nagyon sok baktérium kerül.  Coliformátumú bélbaktériumok, staphilococcusok, és igen magas lehet a csírák száma is. Mivel az anyatej nagyon jó táptalaj, ezért a bekerült baktériumok nagyon gyorsan elszaporodnak. Ha a bekerült illetve elszaporodott baktériumok száma jelentős, akkor azok megbetegíthetik azt a csecsemőt, aki megkapja az anyatejet. Ezért ezeknek a higiéniai szabályoknak a betartására nem csak az anyatej másnak adásakor, de a saját gyermek érdekében is feltétlenül szükség van.

Schneidler Margit

  Felhasznált irodalom:

1. Lederle: Kismama kalendárium
2. Máire Messenger Davies: Szoptatós könyv:
3. Dr. Ádám Borbála: A szoptatás segítése a szülészeten
4. Tine Dige Vinter: A szoptatás
5. La Leche Liga füzetek: A csecsemő mellre helyezése
6. Gyógyhírek Anyatej magazin 2002
7. Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei (módszertani ajánlás)
8. Dr. Pásztory Ibolya: Eszményi eledel az anyatej
9. Maródi: Gyermekgyógyászat 1998.