Az Anyatejgyűjtő Állomás 45. születésnapjára rendezett rendezvényen lehetőséget kínáltak fel, hogy leírjuk történetünket, miért alakult úgy az életünk, hogy anyatej adó-kapó anyukák lettünk.

Én köszönettel élnék a lehetőséggel, és az alábbiakban írom meg történetünket:

Köszönjük!

A magyar nyelv csodálatos és kifejező, most mégsem tudom megfelelően szavakba önteni azt a hálát, amit minden Anyatej-adó anyuka iránt érzek. Nagy családban nőttem fel (hatan vagyunk testvérek), és Édesanyám mindannyiunkat szoptatott, így teljesen természetesnek tűnt, hogy én is szoptatni fogom gyermekemet. Erre is készültem a terhességem elejétől fogva.

A 34. héten aztán jött a pofon: vastagbélrákot diagnosztizáltak nálam. Mivel ekkor már eléggé fogytam (74 kg voltam, amikor teherbe estem, és 70 kilóval mentem szülni, mire kijöttünk a kórházból már csak 63 kg voltam) nagyon kellett figyelni, hogy a Picikém odabent megfelelően kap-e táplálékot. Mindkettőnk érdekét figyelembe véve végül a 37. héten császárral világra jött Annácska. 2014. április 03-án. 2480 gr volt, és 49 cm.

Mivel énrám komoly kivizsgálások, sugár- és kemoterápiás kezelés, illetve műtét várt, amik lehetetlenné teszik a szoptatást, így a Nőgyógyászom javaslatára már a szülés napján olyan hormont kaptam, hogy ne is induljon meg a tejtermelésem. Míg a kórteremben a többi Anyuka azzal “küzdött”, hogy meginduljon a teje, én hideg borogatást tettem a megduzzadt mellemre, hogy ne gyulladjon be, és ne induljon meg a termelés.
Sírva.

A legfontosabbat nem tudtam megadni gyermekemnek: az anyatej védelmét.

Szerencsére nálunk, Budapest III. kerületében nagyon jól működik a tájékoztatás és a Védőnői szolgálat, így Védőnőm, már amíg mi a kórházban voltunk, elintézte, hogy kaphassunk anyatejet.

Hétfőn mentünk haza, és már kedden mehettünk is anyatejért.
Annácska azóta már elmúlt 7 hónapos, és csodálatosan fejlődik. Eleinte elég volt neki az anyatej, amit kaptunk, aztán egyre nagyobb étvágya lett, így ki kellett egészítenem tápszerrel az étrendjét, de a mai napig napi egyszer jut neki anyatej, reggelente azzal indítjuk a napot. Nálunk minden nap jól kezdődik!!!

Mostanra már rendszeresen eszik gyümölcsöket és főzelékeket, nagyon jól fogadja a hozzátáplálást. Véleményem szerint ez azért is lehet, mert nem egy Anya tejének ízét szokta meg, hanem születése óta hozzá van szokva a különböző anyatej-ízekhez, és ebből eredően megszokta a különböző ízeket.

Végszónak is csak annyit tudok mondani, mint amit a címben is leírtam: mindenkinek, aki közreműködött abban, hogy lehetőségünk legyen anyatejjel táplálni gyermekünket: KÖSZÖNJÜK!!!

Üdvözlettel és köszönettel:
Romfa Hajnalka
Telek Attila
Telek Tamara Anna