Első kisfiam Vilmos, elégtelen tejmennyiség miatt a negyedik hónaptól tápszeres kiegészítést kapott.

Mivel azonban az apuka is, és én is fokozottan allergiásak vagyunk – egyikünk a tejcukorra, másikunk a tejfehérjére – tartottunk tőle, hogy babánknál is az allergia jelei fognak feltűnni. Így is lett… Az intolerancia egészen furcsa, sőt, ritkán előforduló tünetekben mutatkozott meg, így rengeteg eredménytelen orvosi konzultáció és vizsgálat után magunk jöttünk rá, hogy az állati eredetű tejtermék, jelen esetben a tápszer az okozója a gondoknak.

Éppen ezért a második gyermekünknél, Mátyásnál még nagyobb volt az izgalom, lesz-e elegendő tejem, vagy sem?

Sajnos azonban hiába a 2-2,5 óránkénti szoptatás, a tejserkentő italok, teák, porok és kapszulák fogyasztása, ösztrogéndominanciával járó betegségem miatt, egyszerűen most sem igazodik a termelt mennyiség a babám egyre nagyobb étvágyához. Mindezen felül porckorong sérv is gyötör és voltak napok, mikor igen erős gyógyszerekkel tudtam csak létezni és ellátni az egyéves és a pár hetes picikét.

Valójában ekkor döntöttem el, hogy segítséget kérek az akkori védőnőnktől, és jelzem igényemet az anyatejre.

Azóta nyugodtan várom a késő délutánt és az estéket, amikorra már garantáltan kevés a „betevő” a kisfiam számára. Illetve akkor sem esem kétségbe, ha a sérvem miatt egyszerűen muszáj gyógyszert beszednem. Ilyenkor előkerül az üveg, benne azoknak a nőknek a tejével, akik áldozatot hoznak a hozzám hasonlók gyermekéért, és azokért a kisbabákért, akik a koraszülött osztályokon fekszenek, s minden csepp anyatejre óriási szükségük van ahhoz, hogy egészségesek legyenek.

Számukra a koraszülöttségükből adódó hátrány ledolgozása a tét!

Jó érzéssel tölt el, hogy vannak olyan nők, akik önzetlenül segítenek másoknak. Babáknak! Mert az igazi nyertesek a babák. S míg mi szülők, csupán szavakkal tudjuk ezt megköszönni nekik, a picurkák valami sokkal jobbat adnak. Ők önfeledt mosollyal és gyarapodással fejezik ki hálájukat.

KÖSZÖNJÜK!
Ellenbacher Gabriella