Terhességem alatt csak remélni tudtam, hogy lesz elég tejem, és nem kell, hogy gyermekemnek nélkülöznie kelljen.

Testvéremmel anyatejen nőttünk fel, édesanyám is tejadó anya volt, 15 tejtestvérrel büszkélkedhetek, tőle örököltem e csodálatos kincset.

Minden alkalommal, amikor nekilátok a fejésnek, jelzem a kis csemetémnek, hogy most „adok enni és inni” a tejtestvéreknek. Ez fantasztikus érzéssel tölt el, mert tudom, sok olyan kisgyerek van, akinek az anyatej minden cseppje számít, ez számukra a legoptimálisabb táplálék- és vitaminforrás.

Édesanyám idejében azok az édesanyák mentek steril üvegcséikkel a tejadó anyákhoz, akiknek sajnos nem adatott meg az a szerencse, hogy legyen elég anyatejük. A különböző vizsgálatok akkoriban is kötelezőek voltak, de nem volt „tejes ember”.

Úgy gondolom, hogy a mi feladatunk sokkal egyszerűbb, mert házhoz jönnek a tejért, és sok kis apróságnak segíthetünk ez által.

Örömmel tölt el, hogy nem csak gyermekem egészségéért teszek ezzel, hanem sok-sok kis drága gyermeket „etethetek”.

A szülést követő pár hétben lefagyasztottam gyermekemnek a lefejt tejet (felkészülve a későbbi hozzátáplálásra, a főzelékek sűrítésére), s amikor megtelt a fagyasztó, több alkalommal kiöntöttem. A szívem szakadt meg, hogy a lefolyó nyeli el az anyatejet. A védőnő és a családom javaslatára megtettem az első lépéseket, elvégezték a kötelező vizsgálatokat, s elindult a tejadás. Az első pár alkalommal bonyolultnak tűnt ez az egész, de gyorsan belejöttem, ma már rutinos vagyok, és szépen beépült a fejés- tárolás folyamata a mindennapokba.

Vallom, hogy minden anya a legjobbat akarja gyermekének, s akinek lehetősége van, szívesen tesz e nemes cél érdekében.

Az anyatej maga az élet, a beteg gyerekeknek ez egyfajta gyógyszer, és az egészséges babáknak is elengedhetetlen az optimális fejlődés érdekében. A fentiek miatt törekszem arra, hogy a lehető legtöbb vitamint és ásványi anyagot vigyem be a szervezetembe, segítve ezzel a saját gyermekemet és a tejtestvéreket egyaránt. Számomra ez dicsőség, egy nemes cél, és véleményem szerint az élet úgy szép, ha nem csak magadért teszel, hanem másokért is.

Kelemen-Mókus Anita