2021.november 11.-én született meg a kisfiam. A kórházban nagyon kedvesek, és segítőkészek voltak a csecsemőgondozók, és segítettek az első napokban hogyan tegyem a  fiamat a mellemre, és hogyan csináljam a fejést. Sajnos besárgult a baba, így nem engedtek haza minket. Amikor csak tudtam szoptattam, hogy javuljon az állapota.

Öt nap után hazaengedtek, és minden szoptatás után nekiálltam lefejni a melleimet 15-15 percig. Nagyon hamar megindult a tejelválasztás, szó szerint spriccelt. Szegény gyerek is kapott néha egy kis tejcit az arcára, amikor szoptatási idő lett.

Mondtam a Védőnőnek, hogy mennyi tejem van, (Ő nagyon szoptatás párti), ezért megkérdezte Tőlem, hogy: -“Nincs-e kedvem hivatalos tejadó lenni?”

Miért is ne, mondtam. Megbeszéltem a férjemmel, hogy egyik reggel kocsiba ülünk 3-an (baba, apa és anya) és elmegyünk a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet– Anyatejgyűjtő Állomásra elvégezni a különböző vizsgálatokat. Kell egy tüdőszűrő, HIV szűrés, Wassermann vizsgálat (ezt várandósság alatt megcsinálják), székletvizsgálat és bőr megtekintés, valamint a Védőnő ad egy igazolást. Lehet, hogy első hallásra soknak tűnik az intézni való, de megéri a fáradságot. 3 hetes volt a baba, amikor elintéztem a vizsgálatokat, egy pár óra alatt meg is volt. Az Anyatejgyűjtő Állomás munkatársai tartottak egy oktatást, hogy mit hogyan kell csinálni (ha valakinek nincsen kézi vagy gépi fejő készüléke, akkor tudnak adni kölcsönbe). Nagyon kedvesek voltak, és segítőkészek.
A leletek is egy héten belül elkészültek, amelyet a gyorsabb ügyintézés céljából, ahogy megkaptam az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér-en (eeszt.gov.hu), (továbbiakban eeszt) már továbbítottam is az Anyatejállomás email címére, mert Ők később kapták volna meg a leleteket.
Miután meglett minden eredmény, telefonon kerestek, hogy mikor tudják kiküldeni a sofőrt hogy úgymond, felszereljenek (kaptam tejes üvegeket, fertőtlenítő folyékony szappant, maszkot). Minden héten kétszer jött a begyűjtő, aki hozott üres üvegeket, amennyiben szükség volt, úgy fertőtlenítő szappant is. Mindegyik sofőr nagyon kedves, de nekem Sanyi “bácsi” volt az úgymond állandó sofőröm, aki egy űbercuki ember.

A legeslegelső tejleadásnál nagyon izgultam, hogy mindent a lehető legjobban csináljak.

Le is adtam a tejcit, majd jött egy betegdokumentum az eeszt-n, ahol “Nem megfelelő minta” státusszal jött a lelet. Azt hittem szívrohamot kapok, hogy mindenre figyeltem, de mégis valami félrement. Már itt az első leadás utáni pozitív tej után el is ment az egésztől a kedvem, hogy én erre alkalmatlan vagyok, és nem tudom ezt jól csinálni, sírtam is miatta. Telefonáltak az anyatej állomásról, hogy sajnos pozitív lett a tej, és hogy beszéljük át a dolgokat. Mindent lépésről lépésre átbeszéltünk, hogy mit hogyan csináltam, meg is lett a hiba (csak a csuklómig mosakodtam be, nem egészen a könyökömig). A beszélgetés és a sok sírás után, tartották bennem a lelket, hogy legközelebb jó lesz, és minden rendben lesz. Így is lett. Mindenre még jobban odafigyeltem, és hétről hétre adtam a le a lefejt tejet.

De sajnos a majdnem 1 év alatt pár alkalommal pozitív lett a leadott tejem, mindig bánkódtam, mert iszonyatosan bántott a dolog, és 5 pozitív lelet után kizárnak a tejleadásból. De minden egyes alkalommal telefonáltak az Anyatejgyűjtő állomásról, és átbeszéltük a dolgokat, és mindig kiderült, hogy min csúsztam el.

Amikor elkezdtem, akkor napi 3-szor fejtem, de ahogy nőtt a kisfiam, úgy csökkent a fejés napi 2 alkalomra, és a vége felé már csak naponta 1-szer fejtem, mert egyre több figyelmet igényelt a gyermekem, de még így is 500-1500 ml –t sikerült leadni heti 2-szer.

Minden csepp anyatej egy kincs annak, akinek nincs. Így bármennyit is tudunk, vagy tudsz leadni, az nagyon sokat jelent valakinek.

2021.december közepétől – 2022. november végéig voltam hivatalos tejadó anyuka, és ez idő alatt több mint 56 liter tejet adtam le, és olyan boldoggá és büszkévé tesz, hogy tudtam segíteni koraszülött vagy más rászoruló babáknak.
Nagyon nehezen mondtam le a leadásról és meg is könnyeztem, mert olyan jó volt, és beépült a heti rutinba, hogy jöttek 2-szer a tejért. De úgy döntöttem, hogy szeretnék leszerelni, és erről értesítettem a Tejellátó Állomást. A „Nagyfiú” lassan egy éves volt, és egyre nehezebb volt mellette fejni, mert odajött, kíváncsiskodott, szeretett volna segíteni.

Én minden anyukát megkérek, hogy ha van rá lehetősége, akkor jelentkezzen tejadónak! Vannak nehéz időszakok benne, nem azt mondom, hogy nincs, de igenis megérni, és jó jónak lenni, és jót tenni, ebben a rohanó világban.

Nem mellesleg, nemcsak hogy jót teszünk a leadással, még pénzt is adnak érte literenként, valamint az Anyatej világnapján is kedveskedtek kis ajándékkal, olykor vitamint küldenek, vagy kis tisztasági csomagot (amiket a támogatóktól kapnak). Szóval, mindent összegezve, nagyon kedvesek és segítőkészek voltak.

Nekünk, Anyáknak, ha nem adnának semmit, mi akkor is adhatunk, mert csak egy kis többletmunka, és odafigyelés, hogy a fejés és a leadás úgy menjen, ahogy azt elvájták, de a babáknak nagyon sokat jelent életük első időszakában, hogy anyatejet kapnak és kaphatnak, nem csak tápszert.

Nagyon boldog voltam, és vagyok, hogy lehettem Hivatalos tejadó anyuka, (és újra megtenném) és egybe nagyon szépen köszönök minden segítséget és támogatást, amit ez alatt a majdnem 1 év alatt kaptam a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Anyatejgyűjtő Állomás munkatársaitól!

Köszönettel: SJ Klaudia