Szifilisz gyermekkorban: növekvő egészségügyi és gyermekvédelmi kihívás

Szifilisz gyermekkorban: növekvő egészségügyi és gyermekvédelmi kihívás

Dr. Veres Klára osztályvezető főorvos (Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, Gyermekbőrgyógyászati Osztály)


A szifiliszes gyermekek száma az elmúlt években jelentősen emelkedett Magyarországon. A jelenség új kihívást jelent az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer számára. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet szakemberei tájékoztató és prevenciós programmal, valamint multidiszciplináris szakmai együttműködéssel segítik az érintett gyermekek ellátását.

Magyarországon a szifilisz a 19. század végén, a 20. század elején, majd különösen az első és a második világháborút követően jelentős népegészségügyi problémát jelentett. A fordulópontot a penicillin 1948-as bevezetése, a nemibeteg-gondozó hálózat kiépítése és a partnerek felkutatása és kezelése hozta. Ennek eredményeként az esetszámok jelentősen csökkentek: 1955 és 1960 között a bejelentett szifiliszes esetek száma 100 alá esett, 1992-ben pedig mindössze két új fertőzöttet regisztráltak.

Ehhez képest a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ OSAP 2096 adatai szerint a bejelentett szifiliszes esetek száma 2020-tól 2024-ig több mint a kétszeresére nőtt,  2024-ben összesen 1 767 esetet jelentettek Magyarországon, 2025-ben 91 veleszületett szifiliszes esetet regisztráltak Magyarországon. A jelenség nemcsak Magyarországot érinti. Egész Európában nő a vérbajt okozó Treponema pallidum nevű baktériummal fertőzöttek száma, 2024-ben 45 577 igazolt szifiliszes esetet jelentettek az EU/EGT országokból.

A gyermekkori szifilisz a nemibetegségek történetének új szakasza

A legaggasztóbb adat a veleszületett szifiliszes esetek számának emelkedése. A NNGYK 2020–2024-es kórforma szerinti táblája alapján 2024-ben 42 korai veleszületett szifiliszes, a 2-19 éves korosztályban pedig 154 jelentett eset volt. Magyarország 2024-ben az Európai Unió legmagasabb veleszületett szifilisz esetszámait jelentő országai közé tartozott. Utánunk közvetlenül Bulgária áll 30, majd Portugália 15 esetszámmal. A szomszédos Romániában 10, Szlovákiában 4 esetet jelentettek 2024-ben. A szakemberek szerint a serdülőket érintő szifilisz valódi gyakorisága a regisztrált eseteknél magasabb lehet, mivel számos fertőzést  csak későn vagy egyáltalán nem diagnosztizálnak.

Dr. Visy Beáta PhD. osztályvezető főorvos (Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, Infektológiai Osztály)

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben is drámaian megemelkedett a szifilisszel kezelt gyermekek száma. A fertőzött gyermekek ellátásában a kórház több osztálya vesz részt, a legkisebbekkel Dr. Visy Beáta PhD., a Nyerges Gábor Infektológiai Osztályunk osztályvezető főorvosa találkozik először.

“Az elmúlt egy évben jelentősen megnövekedett a szifiliszes betegeink száma. Kezdetben csak a várandósság alatt kezelt anyák csecsemőinek gondozásában érzékeltünk emelkedést, majd sorra jöttek azok a szifiliszes csecsemők és kisdedek, akiknek az édesanyjáról a következő várandóssága alatti kötelező szűrés során derült ki a fertőzöttség. Ezekben az esetekben a gyermek diagnózisát a születendő testvérnek “köszönhettük”. A legnehezebb esetek azok, amikor egy feltehetőleg nem veleszületett esettel állunk szemben egy óvodáskorú páciensnél, ez lelkileg is megvisel bennünket.”

A szifiliszes gyermekek és serdülők között gyakran találkozunk gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő fiatalokkal. Sok gyermek nehéz szociális és családi körülményekből kerül a kórházba, a nem veleszületett szifiliszes gyermekek közül a legfiatalabb kétéves volt! A gyermekkori szifilisz megjelenése olyan kihívás elé állítja az ellátórendszert, amellyel a hosszú évtizedek kedvező járványügyi helyzete miatt korábban csak ritkán kellett szembenézni. A gyermekkorban előforduló szexuális úton terjedő fertőzések ellátása speciális szakmai felkészültséget és szoros együttműködést igényel az egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális szereplők között. A probléma kezelése ezért összetett és összehangolt fellépést kíván az egészségügy, a szociális ellátórendszer, az oktatás és a rendvédelem részéről egyaránt.

A gyermekek ellátása alapvetően más jellegű megközelítést igényel, mint a felnőtt ellátás

“Néhány éve még egy-egy gyermekkori szifiliszes eset is rendkívüli eseménynek számított. Ma már olyan gyakran találkozunk ezzel a jelenséggel, hogy külön gyermek-nemibeteg ambulanciát kellett létrehoznunk a kórházban. A szifilisz ráadásul sokszor nem önmagában jelentkezik: gyakran más, szexuális úton terjedő fertőzéseket is kimutatunk. Ezek közül több hosszú ideig tünetmentes maradhat, kezelés nélkül azonban akár meddőséghez is vezethet.” – mondja Dr. Veres Klára PhD., a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Gyermekbőrgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa.

A legfontosabb különbség a felnőttkori és a gyermekkori szexuális úton terjedő fertőzések között az, hogy amíg a felnőttek esetében a legtöbbször elegendő az egészségügyi ellátás, addig a gyermekkori nemi betegség egyszerre orvosi és gyermekvédelmi feladat. A gyermekeknél nemcsak az a kérdés, hogy milyen fertőzésről van szó, hanem az is, hogy hogyan szerezhette a gyermek a fertőzést, biztonságban van-e és szükséges-e gyermekvédelmi beavatkozás. A kezelés mellett az orvosnak mindig mérlegelnie kell, hogy gyermeknek veleszületett fertőzése van-e, vagy a fertőzés a bántalmazás, netalán kizsákmányolás következménye.

A jelenlegi egészségügyi ellátó rendszer a kialakult helyzetet már nem képes hatékonyan kezelni

Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az aktív szexuális élet megkezdése korábbi életkorra tevődött, a fertőzött fiatalok egy része nem fér a felnőtt ellátásba, a gyermekellátás pedig még nem készült fel a betegek fogadására és kezelésére.

Nehezen beszélünk a gyermekkori szifiliszről és más szexuális úton terjedő fertőzésekről. Nemcsak azért, mert a jelenség új és sokszor megrázó, hanem azért is, mert a gyermekkorú beteg számos esetben nem képes önállóan dönteni a saját helyzetéről. Az ellátás során ezért kiemelt szerepe van a szülő, a gondviselő vagy a gyám bevonásának, szükség esetén pedig gyermekvédelmi és igazságügyi szakemberek közreműködésére is szükség lehet. A gyermek gyakran nem érti a fertőzés kialakulásának körülményeit, nem tudja összekapcsolni a történteket a később jelentkező tünetekkel, vagy félelmében nem mer beszélni róluk.

Az orvos-beteg találkozás mindig, de a gyermekek esetében hangsúlyozottan bizalmi kérdés, a szifiliszes gyermek esetében pedig kiemelten az. Az orvosnak a diszkrét kezelés mellett ismernie kell az életkornak megfelelő, traumaérzékeny kommunikáció alapszabályait, amelynek meg kell jelennie a diagnózis megállapításában és a hozzátartozókkal való kommunikációban egyaránt.

„A szexuálisan bántalmazott gyermekkel való kommunikáció különleges érzékenységet és felkészültséget igényel”- mondja Dr. Fliegauf Gergely, intézetünk Módszertani Igazgatóságának pszichológusa és felhívja a figyelmet arra, hogy a traumát átélt gyermekek között előfordulhatnak bántalmazás, szexuális kizsákmányolás vagy akár emberkereskedelem áldozatai is. Ezek a fiatalok gyakran rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak, és nem ritkán további problémákkal, például szerhasználattal vagy mentális nehézségekkel is küzdenek.

Dr. Fekete Ferenc orvosigazgató (Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet)

„Ahol a szifilisz terjed, ott a HIV-fertőzés kockázata is fokozott figyelmet érdemel”– figyelmeztet Dr. Fekete Ferenc PhD., a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet orvosigazgatója azt is elmondta, hogy az Intézet kiemelten foglalkozik a nemibetegséggel fertőzött gyermekek biztonságos ellátásával.

“Nem állhatunk meg a kórház falain belül! A fiataloknak és az egészségügyi, illetve a szociális ellátásban dolgozó orvosoknak, ápolóknak, gondozóknak készítünk a betegséget és a kezelést ismertető tájékoztató anyagot. Mindenekelőtt a megelőzés fontosságára hívjuk fel a figyelmet, ennek egyik fontos eleme a felelősségteljes szexuális magatartás és az óvszer használata.”

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet szakértői csapata 2025 szeptembere óta dolgozik egy olyan prevenciós, tájékoztató és egészség-edukációs program kialakításán, amely a fertőzött fiatalok számára kapaszkodót és eligazodási pontot, a szülők és gondozók számára pedig hiteles, szakmailag megalapozott információt nyújt.

A tájékoztató anyag az intézet munkatársainak elmúlt években szerzett tapasztalataira épül. Célja az ismeretek átadás, és a jól bevált ellátási és kommunikációs módszereknek a bemutatása, amelyek segítik a nehéz helyzetbe került gyermekek és fiatalok biztonságos, érzékeny és hatékony támogatását.


VIDEÓAJÁNLÓ:

2025. december 2-án az RTL.hu-nak adott interjúnk: 21 csecsemő halt meg idén veleszületett szifilisz miatt

1
1
1