A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben működő Magyar Gyermekalvás Innovációs és Kutatóközpont 2026. március 13-án, az Alvás Világnapján rendezte meg az első nemzetközi Gyermekalvás Konferenciát Budapesten. A rangos szakmai esemény iránt élénk érdeklődés mutatkozott, ami egyértelműen jelzi, hogy a gyermekalvás kérdésköre napjaink gyermekegészségügyi és tudományos diskurzusában egyre meghatározóbb jelentőséggel bír.

A konferencia célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek alvásának kiemelt szerepére, valamint áttekintést adjon az alváskutatás és az alvásmedicina legújabb tudományos eredményeiről. A rendezvényen a gyermekgyógyászat, a neurológia, a fül-orr-gégészet, a pszichológia, a védőnői ellátás, a dietetika, az alvásdiagnosztika, a gyógytorna és a gyógypedagógia képviselői egyaránt jelen voltak, hangsúlyozva, hogy a gyermekalvás vizsgálata és klinikai megközelítése ma már elválaszthatatlan a multidiszciplináris szemlélettől.

A résztvevőket Dr. Kunos László PhD, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke, valamint Prof. Dr. Szabó László PhD, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetnek a képviseletében köszöntötte, a konferenciát pedig Dr. med. habil. Benedek Pálma PhD nyitotta meg. Már a nyitó blokk is egyértelművé tette, hogy a gyermekalvás ma már nem szűken vett részterület, hanem olyan komplex egészségügyi és fejlődési kérdés, amely a klinikai ellátás, a prevenció és a kutatás szintjén egyaránt meghatározó. Az alváskutatás jelentősége világszerte folyamatosan növekszik, különösen a gyermekgyógyászatban, hiszen az alvás minősége alapvetően befolyásolja a gyermekek testi, idegrendszeri, kognitív és pszichés fejlődését.

A konferencia nemzetközi nyitóelőadását Prof. Dr. Karen Spruyt, a franciaországi INSERM kutatója, az International Pediatric Sleep Association 2025–2027-es ciklusának president elect tisztségviselője tartotta „Sleep Well, Live Better… for every child” címmel. Spruyt professzor kutatói profilja és publikációi alapján egyértelmű, hogy tudományos munkásságának középpontjában a gyermekek alvása és fejlődése közötti összefüggések vizsgálata áll. Munkái rámutatnak arra, hogy az alvás nem csupán regenerációs folyamat, hanem a neurokognitív fejlődés, a tanulási teljesítmény, a viselkedésszabályozás és az általános jóllét alapvető biológiai feltétele. Tudományos megközelítésének jelentősége abban áll, hogy a gyermekalvást nem elszigetelt tünetként, hanem komplex fejlődési és egészségügyi tényezőként értelmezi.

Dr. med. habil. Benedek Pálma PhD „Gyermekkori alvászavarok felismerése, multidiszciplináris ellátása – Az alváslaboratórium helye és szerepe az ellátásban” című előadásában a gyermek alvászavarok korszerű diagnosztikájának és ellátásának szervezőelveit állította középpontba. Az előadás címe világosan jelzi, hogy a gyermekkori alvásproblémák felismerése csak több szakterület összehangolt együttműködésével lehet eredményes, ebben pedig az alváslaboratórium kulcsszerepet tölt be mind a pontos diagnózis felállításában, mind a terápiás döntéshozatal támogatásában. Benedek Pálma egy további előadásban „Obesitás szomnológiai szemmel” címmel arra is rámutatott, hogy az elhízás és az alvászavarok kapcsolata gyermekkorban is kiemelt klinikai jelentőségű, hiszen az anyagcsere-állapot, a légzési eltérések és az alvásminőség egymást kölcsönösen befolyásoló tényezők. A nap végén „A gyermekkori inszomnia” című előadásában az elalvási és átalvási nehézségek korszerű értelmezésének, differenciáldiagnosztikájának és terápiás megközelítésének jelentőségét emelte ki.

Dr. Csábi Eszter PhD, a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének képviseletében „A gyermekkori alvászavarok hatás[a] a kognitív működésre” címmel tartott előadást. A téma jelentősége abban áll, hogy a gyermekek alvásminősége szoros összefüggésben áll a figyelmi működésekkel, a memóriafolyamatokkal, a tanulási teljesítménnyel és a végrehajtó funkciók fejlődésével. Az ilyen szemlélet különösen fontos a gyermekpszichológiai és neuropszichológiai gyakorlat számára, mert rámutat arra, hogy a kognitív nehézségek hátterében számos esetben alvásprobléma is állhat. Az előadás tudományos hátterét tovább erősíti, hogy Dr. Csábi Eszter és Dr. med. habil. Benedek Pálma PhD főorvos e kutatási területen több mint egy évtizede folytat közös szakmai és tudományos munkát.

Dr. Keserű Fanni PhD két előadással is szerepelt a konferencián. Az „Alvásfüggő légzészavarok ellátása, alvássebészet, mint önálló tudományág” című előadás a gyermekkori alvásfüggő légzészavarok korszerű ellátását helyezte fókuszba, beleértve azokat a diagnosztikai és műtéti szempontokat, amelyek a felső légúti obstrukciók kezelésében kiemelt jelentőségűek. „A pszichológus szerepe az alváslaborban” című előadás pedig azt hangsúlyozta, hogy az alvászavarok értékelése és kezelése nem szűkíthető pusztán műszeres vizsgálatokra: a pszichés, viselkedési és családi tényezők feltárása ugyanúgy része a magas színvonalú ellátásnak. Előadásában hangsúlyosan szólt az alvás és a mentális egészség szoros összefüggéseiről, valamint arról is, hogy a túlzott és nem megfelelő időzítésű képernyőhasználat kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyermekek alvásritmusát és alvásminőségét.

Dr. Kökényesi Lili két eltérő, de egyaránt fontos klinikai témát mutatott be. A „Paraszomniák és éjszakai epilepszia” című előadás azokat az állapotokat állította középpontba, amelyek elkülönítése a mindennapi gyermekneurológiai és alvásdiagnosztikai gyakorlatban gyakran komoly kihívást jelent. A „BRUE – Brief Resolved Unexplained Event” című előadás pedig olyan rövid, megmagyarázatlan, de ijesztő csecsemőkori események jelentőségére hívta fel a figyelmet, amelyek értelmezésekor az alváshoz kapcsolódó jelenségek, a légzési eltérések és a neurológiai differenciáldiagnosztika egyaránt szerepet kaphatnak.

Dr. Dékány Lea „A periodikus lábmozgászavar és az alvásfüggő légzészavarok összefüggései” című előadásában az alvás közbeni motoros jelenségek és a légzészavarok kapcsolatára irányította a figyelmet. Ez a téma azért különösen értékes, mert rávilágít arra, hogy a gyermekek alvászavarai gyakran nem izoláltan jelentkeznek, hanem összetett tünetegyüttes részeként, amelynek pontos felismerése elengedhetetlen a személyre szabott diagnosztikához és terápiához. A Magyar Gyermekalvás Innovációs és Kutatóközpont legfiatalabb tagjaként vett részt a konferencián, ahol négy hónapos kislányával érkezve számolt be kutatási eredményeiről, példát adva a fiatal kutatói generáció elkötelezettségére és szakmai elhivatottságára.

Dr. Száray Eszter „Együttműködésünk az Alváslaborral” című előadásában különösen érzékletesen mutatta meg, hogy a házi gyermekorvosi praxisok és a specializált központok közötti együttműködés milyen fontos szerepet tölt be az alvászavarok időben történő felismerésében és a megfelelő ellátási utak kialakításában. Előadásának különös hitelt adott, hogy korábban maga is a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet munkatársa volt, jelenleg pedig leánya rezidens orvosként dolgozik az intézetben. A konferenciára egyik betegével érkezett, akinek édesanyja személyes tapasztalatain keresztül számolt be arról, hogyan élték meg az alváslaborban és az alvássebészeti részlegen kapott ellátást. A beszámoló őszintesége és emberi ereje mélyen megérintette a hallgatóságot.

Dr. Scheuring Noémi PhD „Koragyermekkori regulációs zavarok” című előadása a csecsemő- és kisdedkor egyik alapvető klinikai területét érintette. E zavarok az alvás, a megnyugtathatóság, a táplálás és a viselkedésszabályozás eltérésein keresztül jelenhetnek meg, ezért vizsgálatuk a gyermek fejlődésének korai nyomon követésében és a család támogatásában is kiemelt szerepet játszik.

Prof. Dr. Szabó László PhD „Az alvás és enuresis kapcsolata” című előadásában egy olyan problémakört emelt be a konferencia tudományos programjába, amely különösen fontos a gyermekgyógyászati és nefrológiai gyakorlat számára. A téma azt hangsúlyozza, hogy az éjszakai bevizelés hátterének vizsgálata során az alvás szerkezetének, minőségének és a kapcsolódó élettani folyamatoknak is figyelmet kell szentelni, vagyis az enuresis értelmezése sem választható el az alvás-élettani megközelítéstől. A konferenciaoldal Szabó professzor szakmai bemutatásában külön is kiemeli a vizelési zavarok és az urodinamikai kutatások terén végzett munkáját.

Dr. Gaál Veronika a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájáról „Kérdőívek szerepe az alvászavarok kivizsgálásban” címmel tartott előadást. Ez a téma módszertani szempontból különösen értékes, hiszen a standardizált kérdőívek fontos eszközei a tünetek strukturált feltérképezésének, a panaszok súlyosságának megítélésének, valamint a klinikai döntéshozatal támogatásának. A korszerű gyermekalvás-diagnosztika ugyanis a műszeres vizsgálatok mellett a validált kérdőíves adatfelvételre is épít.

Romhányi Réka „A mozgásterápia szerepe a gyermekkori alvászavarok kezelésében” című előadása a nem gyógyszeres terápiás lehetőségek jelentőségét hangsúlyozta. A mozgás, a szenzomotoros fejlesztés és a testi szabályozás támogatása számos esetben kedvezően hathat az alvásritmusra, a feszültségszintre és az általános közérzetre, így az előadás jól mutatta, hogy a gyermekalvás korszerű megközelítése a komplex, életmódi és fejlesztő terápiás elemeket is magában foglalja.

A konferencia programjának egészét tekintve világosan kirajzolódott, hogy a gyermekalvás vizsgálata ma már valódi multidiszciplináris tudományterület: egyszerre van jelen benne a gyermekgyógyászat, a neurológia, a pszichológia, a fül-orr-gégészet, a fejlődéslélektan, a nefrológia, a diagnosztikai módszertan és a mozgásterápia szemlélete. A konferencia külön értéke volt, hogy a gyermekalvás kérdésköre a házi gyermekorvosi gyakorlat szemszögéből is hangsúlyosan megjelent.

Az első budapesti nemzetközi Gyermekalvás Konferencia fontos mérföldkövet jelent a hazai gyermekalvás-kutatás fejlődésében. Egyúttal azt is világossá tette, hogy a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben folyó szakmai és tudományos munka érdemi kapcsolódási pontot képez a nemzetközi gyermekalvás-kutatás élvonalához.

A konferencia hivatalos oldala: Gyermekalvás konferencia 2026