Rákosfalvi Szalárdi Mór

Óbudán született, Spitzer Bernát kereskedő és Meitner Fanni gyermekeként.
Középiskolai tanulmányait Pesten végezte el, 1868-ban érettségizett. Felsőbb tanulmányait a
párizsi „École de Medicine” egyetemen kezdte meg, majd a bécsi egyetem orvosi karán 1874-
ben szerezte meg orvosi diplomáját. 1875-ben visszatért Budapestre, ahol a Rókus Kórház
segédorvosává nevezték ki. Itt 1879-ig működött a gégészeti és sebészeti és - mint
másodorvos - a nőgyógyászati és szülészeti osztályon. 1881-ben az orvosi statisztika
magántanára lett.

Rókus kórházi munkája során szembesült a törvénytelen gyermekek szomorú sorsával,
és 1876-tól az elhagyott gyermekek védelmében rendre felszólalt és sorsuk jobbításáért
tevékenykedett. 1879-ben az országos gyermekvédelem részletes tervét dolgozta ki a
Belügyminisztérium felhívására, az Orvosegyesület megbízásából.

1900-ban Őfelsége Koronás Arany Érdemkereszttel tüntette ki. 1903-ban kapta meg az
Állami Gyermekmenhely igazgató-helyettes főorvosi kinevezését.

1909-ben vonult nyugállományba– ekkor a Király nemesi címet adományozott neki, és
élete végéig szóló kegydíjat utalt ki számára.

1914-ben, cukorbetegség következtében váratlanul halt meg.
Temetése 1914. október 20-án volt, a Kozma utcai Izraelita temetőben.

Családja:
1883. november 12-én vette feleségül Földiák Annát. Egyes források szerint 3, az
anyakönyvek szerint 4 gyermekük született. [Imre (1884); Boriska (1885), Béla (1887),
György (1891).]