Dr. Kemény Pál

Kemény Pál
1913. szeptember 29. – 2001. október 10.

Budapesten született Kemény Ignác és Kemény Jolán gyermekeként. A Berzsenyi Gimnáziumban érettségizett, 1931-ben. Ezt követően a pécsi Orvostudományi Egyetemre nyert felvételt, ahol 1938-ban kapta meg orvosi diplomáját.

Működését a Madarász utcai Gyermekkórházban kezdte meg, Flesch Ármin igazgatása alatt. Ezután Kemény Pál a Szent László Kórház, majd a Zsidókórház orvosa lett. Munkaszolgálatosként Ungvárra került (1942), ahol az állami kórházi munkája mellett készült szakvizsgájára. 1944-ben, Debrecenben sikeres gyermekorvosi szakvizsgát tett. Századorvosként Erdélyben szolgált, majd a pesti katonakórházba került, betegként. A szovjetek fogságába került, és a jászberényi fogolytábor orvosa lett.

A háború végeztével, 1946-ban a I. Gyermekklinikára került gyakornoknak, 1948-1958 között a II. Gyermekklinikán, Petényi Géza mellett működött. Adjunktusi címet szerzett. 1955-1956-ban a koreai magyar kórház gyermekosztályának vezetője volt.

1958-ban nevezték ki a Madarász utcai Gyermekkórház igazgatójává. A belgyógyászati osztály főorvosa is ő volt.

Rengeteg közleményt publikált, melyek elsősorban a hematológia és az onkológia tárgykörben születtek. 1980-ban rendkívüli docensi kinevezést kapott.

1982 – nyugdíjba vonulása – után rendszeresen visszajárt tanácsadói, oktatói szerepkörben a kórházba.

1939-ben kötött házasságot Karczag Annával. Gyermekük: Kemény János (1941-) gyermekorvos.

Temetése szűk családi körben történt.