Az ország egyik legnagyobb gyermekpszichiátriai ellátóközpontja működik a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben, ahol a szakemberek a hét minden napján, napi 24 órában fogadják a segítségre szoruló gyermekeket és családjaikat – hétvégén, ünnepnapokon, karácsonykor is. A gyermek- és serdülőkori mentális problémák száma az elmúlt években érezhetően nőtt, miközben egyre világosabb: több ellátóhelyre, több szakemberre és erősebb társadalmi figyelemre van szükség. Hazai becslések szerint a gyermekek jelentős része – egyes adatok alapján akár minden negyedik fiatal – érintett lehet valamilyen mentális nehézségben, amely támogatást vagy szakmai segítséget igényel. A gyermekpszichiátriai ellátás kihívásairól, a korai felismerés fontosságáról és a korszerű terápiás lehetőségekről is szó esett a gyermekpszichiáterek kongresszusán, ahol a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet több szakembere tartott előadást.

Meredeken emelkedik a mentális betegségek előfordulása a gyermekek és a serdülők körében

A mentális betegségek drámai növekedése, a szakemberhiány és a digitalizáció okozta új kihívások álltak a középpontban a Magyar Gyermek- és Ifjúságpszichiátria és Társszakmák Társaságának (MAGYIPETT) 49. kongresszusán Szegeden, ahol a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet három szakembere is előadást tartott. Dr. Menczel Boglárka, a Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály osztályvezető főorvosa szerint a kongresszus egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy világszerte, így Magyarországon is, meredeken emelkedik a mentális betegségek előfordulása a gyermekek és a serdülők körében.

A járvány után és a mesterséges intelligencia előtt

A szakemberek szerint a változás egyik fordulópontja a Covid-időszak volt. Az izoláció, a bezártság, a társas kapcsolatok leépülése sok gyermek pszichés fejlődésére volt súlyos hatással. Ehhez társult az online világ robbanásszerű térnyerése és a mesterséges intelligencia megjelenése a mindennapokban.

„A mai generáció már ebben a digitális világban él. Lehet vitatkozni arról, hogy ez jó vagy rossz, de ez a valóság”- fogalmaz Dr. Menczel Boglárka.

A kongresszus egyik legnagyobb figyelmet kiváltó előadását Dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus tartotta a mesterséges intelligencia és a pszichoterápia kapcsolatáról. A gyermekpszichiáterek egyre gyakrabban tapasztalják, hogy a magányos fiatalok az online térben keresnek kapcsolatokat. Sok kamasz könnyebben írja le problémáit egy chatbotnak, mint egy felnőttnek vagy szakembernek. A mesterséges intelligencia azonban számtalan veszélyt hordoz, nem szabad elfelejteni, hogy a pszichoterápia nem pusztán mondatokból áll. A kapcsolat az, ami gyógyít. Az emberi jelenlét, az empátia, a bizalom épít, ami valódi kapcsolatot feltételez, és ezt semmilyen digitális eszköz nem képes megadni.

Kódok mögé rejtett gyerekek

A kongresszuson Metzger-Madarász Natália gyógypedagógus a pedagógiai szakszolgálatok és a gyermekpszichiátria együttműködéséről beszélt. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a diagnosztikai kategóriák mögött könnyen eltűnhet maga a gyermek. Az olyan rövidítések, mint az SNI vagy a BTMN fontos szakmai kapaszkodók lehetnek, de nem írhatják le teljes egészében egy gyermek személyiségét és szükségleteit.

„Egy autista gyermeket nem lehet három betűvel meghatározni” – fogalmazott Dr. Menczel Boglárka. „Nem a címkét kell nézni, hanem azt, hogyan lehet őt jól támogatni, tanítani, kapcsolódni hozzá.”

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az iskolai rendszerben a diagnózis  nem segíti, hanem tovább nehezíti a sérülékeny gyermekek helyzetét.

A kongresszuson Dr. Erdős Sándor, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának helyettes vezetője is előadást tartott a gyermekpszichiátriában alkalmazott gyógyszeres kezelésekről. Előadásában olyan antipszichotikus gyógyszerekről beszélt, amelyeket ritkábban alkalmaznak gyermekkorban, illetve amelyek használatát életkori korlátozások és szigorú szakmai szempontok befolyásolják. A téma jól érzékeltette, milyen összetett és felelősségteljes feladat a súlyos pszichiátriai betegséggel élő gyermekek kezelése, ahol minden terápiás döntésnél egyszerre kell figyelembe venni a tünetek súlyosságát, a gyermek fejlődését és a hosszú távú életminőséget.

A legnagyobb hiány: a szakember

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet pszichiátriai osztálya iránti igény és a szakemberek leterhelése is jelentősen nőtt az elmúlt években, az osztály a hét minden napján, napi 24 órában valamint ünnepnapokon, hétvégén, karácsonykor is fogadja a gyerekeket.

A kórház nem pótolja az otthont

Bizonyos esetekben jelentősen nehezült a traumatizált, családból kiemelt vagy értelmi fogyatékos kamaszok gyermekvédelmi hálózatba történő elhelyezése. Ez jelentős többlet terhet ró a kórházi szakemberekere, mert mind az  orvosok, pszichológusok, gyógypedagógusok próbálnak nemcsak gyógyítani, hanem valahogyan otthont, biztonságot, emberi kapcsolatot is adni ezeknek  a gyerekeknek, akiknek valójában már régen nem kórházban lenne a helyük.

Dr. Menczel Boglárka előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy sajnos a szakemebereknek az osztályon “bennragadt” gyermekekkel való foglalkozására is fel kell készülniük. A szakemberek ilyenkor egyszerre próbálnak orvosok, nevelők, biztonságot adó felnőttek lenni.

A kongresszus legfontosabb tanulsága talán éppen ez volt: a gyermekpszichiátria helyzete őszinte tükröt tart a társadalom elé. Megmutatja, hogyan élnek a gyerekeink, mennyire magányosak, mennyire túlterheltek, és azt is, hogy képesek vagyunk-e időben valódi segítséget nyújtani nekik.