November 15. – A koraszülöttek világnapja

„Mindig megható számomra, amikor a koraszülöttek világnapján újra találkozhatunk egykori kis betegeinkkel és szüleikkel itt, a Madarász utcai Gyermekkórházunkban. Visszatérésük felidézi mindannyiunkban azokat a napokat, amit itt töltöttek, amikor együtt aggódtunk értük, ahogy követtük a fejlődésüket, és ahogy a legapróbb előrelépésnek is közösen örültünk. Akiknek minden lélegzetvételét féltő figyelemmel kísértük, ma már sokan saját lábukon, mosolyogva érkeznek vissza hozzánk. A szülőkkel ilyenkor mindannyian boldogan találkozunk újra, rácsodálkozunk mekkorát nőttek, mennyit fejlődtek, ügyesedtek, milyen csodálatos és vidám gyerekekké váltak az egykor ránk bízott kisbabák. Tudjuk, mennyi küzdelem, türelem és remény vezetett idáig. A kórházból való hazatérés után is igyekszünk hosszú ideig fenntartani ezt a családokkal kialakult különleges kapcsolatot. - mondta köszöntő beszédében Prof. Dr. Nagy Anikó főigazgató főorvos, aki minden évben személyesen fogadja a családokat a koraszülöttek világnapján.

Magyarországon az újszülöttek közel 8–9 százaléka koraszülöttként jön világra. Ezeknek az apró kisbabáknak az élet első heteiben gyakran olyan feladatokkal kell megküzdeniük, amelyekre szervezetük még nem készült fel. Dr. Kovács Réka főorvos számára kevés nagyobb öröm van annál, mint amikor egy egykor alig ezergrammos kisbaba évekkel később egészséges, eleven gyermekként tér vissza hozzá. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai telephelyének Koraszülött Osztályát vezető főorvos 25 éve gondoskodik a legkisebbekről. Kollégája, Dr. Bod Mária gyermekneurológus pedig közel öt évtizedes szakmai tapasztalatával segíti a gyermekek fejlődését, már a hazabocsátás előtt bekapcsolódva gondozásukba. A két orvos munkája egymásra épül: az egyikük a hazatérésig kíséri a kisbabákat, a másikuk a későbbi fejlődésüket követi figyelemmel. Közös céljuk, hogy az idő előtt világra jött gyermekek a lehető legjobb esélyekkel induljanak el az életben.

Az első nagy feladat: megtanulni enni

Koraszülöttnek azt a babát nevezzük, aki a várandósság betöltött 37. hete előtt jön világra. Minél korábban születik meg egy gyermek, annál nagyobb lehet az esélye annak, hogy szervei még éretlenek, ezért légzéstámogatásra, speciális táplálásra és fokozott orvosi megfigyelésre szorul.

„Meg kell tanítani őket enni, mert még nem annyira ügyesek” – magyarázza dr. Kovács Réka, aki 2001. november 1-je óta dolgozik a Madarász utcai kórházban.

A legkisebbek kezdetben gyakran gyomorszondán keresztül kapják a táplálékot. Ahogy erősödnek, fokozatosan megtanulják összehangolni a szopást, a nyelést és a légzést. Minden sikeres etetés, minden önállóan elfogyasztott adag fontos előrelépés. Itt nem lehet siettetni a fejlődést: a babáknak időre, türelemre és sok figyelemre van szükségük.

A kisbabák az osztályon gyakran öt-hat hetet is eltöltenek. Ezalatt nemcsak ők tanulnak, hanem az édesanyjuk is: fokozatosan megismerik egymás jelzéseit, ritmusát és szükségleteit.

Huszonöt év alatt az ellátás szemlélete is megváltozott

Dr. Kovács Réka negyedszázad alatt jelentős fejlődést tapasztalt a koraszülöttek gyógyításában. A koraszülés veszélye esetén az édesanyának adott szülés előtti szteroidkezelés például elősegítheti a magzati tüdő érését, és csökkentheti a súlyos légzési problémák kockázatát.

„Ma már sokkal kevesebb a légzészavaros baba, kevesebb a gépi lélegeztetett, és kevesebb fertőzést is látunk” – mondja a főorvos.

A fejlődés azonban nemcsak a kezelésekben és az orvostechnikai eszközökben mérhető. Ma már sokkal többet tudunk arról is, milyen környezet segíti az éretlen idegrendszer fejlődését. Az inkubátorokat szükség szerint letakarják, hogy a babákat ne érje túl sok fény, puha anyagokkal támasztják meg a testüket, és igyekeznek csökkenteni a felesleges ingereket. Ezek az aprónak tűnő változtatások a fejlődést támogató gondozás fontos elemei. A koraszülöttek ellátásában tehát ma már nemcsak arra figyelnek, hogy a gyermek életműködései stabilak legyenek, hanem arra is, hogy a lehető legnyugodtabb, legbiztonságosabb környezetben fejlődhessen.

Mikor vihetik végre haza a szülők a kisbabájukat?

A koraszülöttosztályon ez az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés. A válasz azonban nem pusztán a baba testsúlyától függ. A Madarász utcai osztályon fontos szempont a körülbelül kétkilós testsúly elérése, de a hazatéréshez stabil légzésre, megbízható táplálkozásra és megfelelő általános állapotra is szükség van.

Legalább ilyen fontos, hogy az édesanya magabiztosan el tudja látni gyermekét.

„Akkor engedjük haza, ha megbízhatóan eszik, és az anyukája önállóan is el tudja látni.” – hangsúlyozza dr. Kovács Réka.

A koraszülés sok család számára váratlan, félelemmel és bizonytalansággal teli élethelyzet. Az osztályon ezért a szülők felkészítése és lelki támogatása a gondozás része. Pszichológus segíti az édesanyákat abban, hogy feldolgozhassák a történteket, és megtalálják a biztonságot gyermekük gondozásában.

A főorvos számára a legnehezebb pillanatok azok, amikor súlyos betegségről vagy bizonytalan kilátásokról kell beszélnie a családokkal. Meggyőződése, hogy a szülőknek ilyenkor is őszinte, érthető tájékoztatásra van szükségük. A bizalom ugyanis a közös munka alapja, különösen akkor, amikor a gyermek gyógyulása hosszú időt és sok türelmet igényel.

A hazatérés után sem engedik el a gyermekek kezét

„Koraszülött és koraszülött között nagyon nagy különbség van” – hangsúlyozza dr. Bod Mária, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Gyermekneurológiai Osztályának szakorvosa. A gyermek későbbi fejlődését számos tényező befolyásolja: hányadik terhességi héten született, mekkora volt a súlya, hogyan fejlődött az anyaméhben, és jelentkeztek-e szövődmények a születése körüli időszakban.

A koraszülöttség önmagában nem jelenti azt, hogy a gyermeknek fejlődési zavara lesz, ugyanakkor bizonyos mozgásfejlődési, idegrendszeri, figyelmi és tanulási nehézségek kockázata magasabb lehet. Éppen ezért a Madarász utcai Gyermekkórházban a gondoskodás nem ér véget a hazabocsátással.

A koraszülött gyermekek fejlődését kétéves korukig rendszeresen követik. A gyermekneurológiai és fejlődéspszichológiai vizsgálatok egymást egészítik ki: míg a neurológus az idegrendszer működését, a mozgást és az izomtónust értékeli, addig a fejlődéspszichológus játékos helyzetekben figyeli a gyermek képességeit, reakcióit és környezetéhez való kapcsolódását. A munkában a csapat fejlődéspszichológusai vesznek részt, és ha eltérést észlelnek, a szülők otthon végezhető gyakorlatokat kapnak, szükség esetén pedig célzott mozgásfejlesztést vagy komplex korai fejlesztést javasolnak.

„Hónapról hónapra látjuk, hogyan fejlődik a kisbaba, mi az elmaradása, mi az erőssége, és hogyan lehet az erősségeire támaszkodva fejleszteni” – fogalmaz Bod Mária, aki azt is elmondta, hogy a gyermekneurológus számára ez a munka egyik legszebb része: látni, hogyan bontakoznak ki a gyermekek képességei, és hogyan lehet a megfelelő időben nyújtott segítséggel támogatni fejlődésüket.

Miért fontos a fejlődést még iskolakezdés előtt megvizsgálni?

A koraszülöttek fejlődésének értékelésénél a szakemberek figyelembe veszik az úgynevezett korrigált életkort. Ha például egy baba nyolc héttel a várható időpont előtt született, négy hónapos korában a fejlődését körülbelül két hónapos korrigált életkorához viszonyítják. A fejlődési eltérések egy része azonban csak később válik láthatóvá. Előfordulhat, hogy egy gyermek csecsemőkorban szépen fejlődik, később mégis figyelmi vagy tanulási nehézségei jelentkeznek.

Dr. Bod Mária ezért azt javasolja a családoknak, hogy ötéves kor körül kerüljön sor olyan fejlődési vagy pszichológiai vizsgálatra, amely segíthet felismerni az iskolai tanuláshoz szükséges készségek esetleges gyengeségeit. Fontos tudni, hogy a tanulási zavar nem jelent értelmi fogyatékosságot. Egy jó értelmi képességű gyermeknek is lehet szüksége célzott segítségre az olvasás, írás vagy számolás elsajátításához. Az időben felismert nehézségek esetén még az iskolakezdés előtt lehetőség nyílhat a megfelelő fejlesztésre.

A legkisebbek mögött egész csapat áll

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben a koraszülöttek ellátása összehangolt csapatmunka. A csecsemő- és gyermekgyógyászok, neonatológusok, ápolók, gyermekneurológusok, fejlődéspszichológusok és szükség esetén a korai fejlesztés szakemberei egymás munkájára építve gondoskodnak a gyermekekről.

Az együttműködés már a hazabocsátás előtt elkezdődik, és a gyermek fejlődésének követésével folytatódik. Így az esetleges problémák korán felismerhetők, és a családok nem maradnak magukra a kérdéseikkel.

Dr. Kovács Réka és dr. Bod Mária évtizedek óta ugyanazért dolgoznak, a legapróbb gyermekek felé különleges figyelemmel és szeretettel fordulva. Mindketten pontosan tudják, hogy nincs két egyforma koraszülött, és a fejlődés útja nem mindig egyenes. A legnagyobb öröm számukra mégis ugyanaz: amikor az egykor sérülékeny kisbabák megerősödnek, és évekkel később egészséges, eleven gyermekként találkozhatnak velük.