Hogyan kell a 21. században gondolkodni egy egészségügyi intézmény működéséről? A modern kórház sikerét ma már nem kizárólag az orvosi tudás, hanem a szervezeti alkalmazkodóképesség is meghatározza.  Dr. Karoliny Anna kutatása a cisztás fibrózis korszerű terápiáin keresztül mutatja be, hogy hogyan alakítja át egy korszakváltó terápia a teljes ellátórendszert.

Miért lesz egyre fontosabb a menedzsment szemlélet az egészségügyben

Az egészségügy soha nem változott olyan gyorsan, mint napjainkban. Új gyógyszerek jelennek meg, fejlődik a diagnosztika, változnak a betegutak, egyre összetettebbé válik a finanszírozás, miközben a humánerőforrás-hiány, az  alacsony egészségértés, a gazdasági korlátok és a növekvő betegigények egyszerre nehezednek a kórházakra.

Ebben a környezetben egy egészségügyi intézmény nem működhet statikus szervezetként. Ahogyan Dr. Karoliny Anna, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet gyermekgasztroenterológus osztályvezető főorvosa fogalmaz, a kórház nem az egészségügy “temploma” többé, ahol a legnagyobb érték a változatlanság, a tudás és a kultúra megőrzése. A korszerű kórház olyan dinamikus rendszer, amely folyamatosan figyeli környezetét, képes felismerni a változásokat, alkalmazkodik hozzájuk, majd visszaméri saját működését, hogy újra fejleszteni tudja azt. Az orvos-közgadász és egészségügyi menedzsment specialista szakképzettséggel rendelkező Karoliny főorvosnő két, egészségügyi menedzsment témájú tudományos dolgozatában ezt a szemléletet vizsgálja az újszülöttkori cisztás fibrózis szűrés szervezeti működésén, illetve a génmodulátor terápiák egészségügyi rendszerre gyakorolt hatásán keresztül.

A modern gyermekkórház egy pulzáló, folyton alkalmazkodó rendszer

A dolgozatok egyik legfontosabb üzenete, hogy a minőségfejlesztés alapja a mérhetőség és a mért adatok alapján lehet változtatni a korábbi működést és fejleszteni az igényeknek és a szükségleteknek megfelelően.

“Nem elegendő azt mondani, hogy egy rendszer jól vagy rosszul működik” - állítja dr. Karoliny Anna. “A modern egészségügyi menedzsment azt vizsgálja, hogy pontosan melyik folyamat működik megfelelően, hol keletkezik veszteség, hol sérül például a betegút, és mely pontokon lehet valódi javulást elérni. Ehhez objektív indikátorokra, folyamatos adatgyűjtésre és visszacsatolásra van szükség. Sosem feledkezhetünk meg arról, hogy a mérés nem önmagáért történik, hanem azért, hogy a feltárt problémák célzott fejlesztésekhez, a jobb és még jobb betegellátáshoz vezessenek.”

A szubjektív élmény megélése is mérhető és adatokká fordítható, csak meg kell találni a megfelelő módszert, amivel az érzéseket, benyomásokat mérhetővé lehet tenni. Ez hatalmas segítséget jelenthet pl. a betegelégedettség mérésében. Nem elég azt kérdezni a betegtől, hogy mennyire elégedett a szolgáltatással, akkor kapunk értékelhető válaszokat, ha tudjuk, hogy mi az elégedettség vagy elégedetlenség pontos oka, ennek függvényében a rendszer képes változni.

“Ha az elégedettséget mérjük, lehet, hogy a beteg a tíz pontból kettőt ad a szolgáltatásra, ami roppant lesújtó eredmény. Érdemes megkérdezni a betegtől számos részletet például a várakozási időről és körülményekről, az orvos-beteg kommunikációról, a kapott gyógyszerről, a gyógyulásról. A végén lehet, hogy kiderül, hogy a beteg csak azért adott két pontot, mert a váróban meleg volt. Ennek tudatában a szolgáltató felismeri, hogy egy viszonylag könnyen teljesíthető változásra van szükség: nem újabb szakembert kell behozni a rendszerbe, hanem elég egy légkondicionáló készülék.”- magyarázza Karoliny főorvosnő, hogy miért fontos a kórházak életében az adatokat értékelő korszerű menedzsment. 

Egy új gyógyszer egy teljes rendszert is megváltoztathat

A kórházi rendszerek igényét Dr. Karoliny Anna a “Paradigmaváltás a cisztás fibrózis kezelésében” című dolgozatában mutatja be.  A néhány éve megjelent CFTR-modulátor terápiák gyökeresen átalakítják a betegek életkilátásait, csökkentik a kórházi kezelések számát, javítják az életminőséget, ugyanakkor teljesen új finanszírozási és szervezési kihívásokat teremtenek az egészségügyi rendszerben.

A kutatás ezért nemcsak a gyógyszer klinikai hatását elemzi, hanem azt is, hogyan változik meg a fekvőbeteg-ellátás, az ambuláns gondozás, az erőforrás-elosztás és a centrumrendszer működése egy innovatív terápia bevezetésével. Habár a hospitalizáció időtartama csökken, az ellátása komplexitása változatlanul magas szakmai erőforrást igényel. Ez esetben a hangsúly az akut ellátásról a hosszú távú állapotstabilizálásra helyeződik. A kutatás során hangsúlyos szemlélet jól mutatja, hogy egy modern kórházban minden innováció egyben szervezeti innováció is, hiszen a példaként bemutatott CFTR-modulátor korszak nemcsak klinikai áttörést, hanem rendszerszintű paradigmaváltást is jelent.

A jó klinikus felismeri a változást, a jó menedzsment megteremti hozzá a feltételeket

Karoliny főorvosnő meggyőződése, hogy a változások szükségességének felismerése az orvos feladata, a változások megvalósítása pedig a menedzsmenté. A klinikus érzékeli, ha új szakmai innováció jelent meg. A vezetés feladata ezután az, hogy biztosítsa a megfelelő humánerőforrást, átszervezze a folyamatokat, kialakítsa az új működési struktúrát, majd folyamatosan ellenőrizze, hogy az intézkedések valóban javították-e az ellátást. Mindezt végül a gazdasági szemlélet egészíti ki, amely biztosítja a fenntartható működés feltételeit. A három terület: a szakmaiság, a menedzsment és a pénzügyi feltételek biztosítása nélkül nem lehetséges hatékony egészségügyi rendszert kialakítani.

A jövő gyermekkórháza alkalmazkodó szervezet

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben végzett kutatómunka jól példázza azt az irányt, amely felé a nemzetközi gyermekgyógyászat halad. A kórház sikeres működésének összetett feltételei vannak. A korszerű kórház magas színvonalon gyógyít, képes felismerni a tudomány fejlődéséből adódó új lehetőségeket, gyorsan reagál a változó betegigényekre, adatvezérelt módon képes fejleszteni saját működését, és úgy szervezni a folyamatait, hogy azok egyszerre szolgálják a betegbiztonságot, a szakmai minőséget és a fenntarthatóságot.

Dr. Karoliny Anna tudományos munkája ezt az új szemléletet képviseli. A kutatások túlmutatnak a cisztás fibrózis példáján: azt bizonyítják, hogy a jövő egészségügye rugalmas, folyton tanuló és folyamatosan fejlődő szervezetekre épül, amelyekben a szakmaiság és a korszerű menedzsment szemlélet egymást erősítve szolgálja a gyermekek gyógyulását.

Ez az irány különösen fontos egy országos gyermekgyógyászati intézet számára, ahol a napi betegellátás mellett a szervezeti innovációk és a tudományos eredmények országos mintát is jelenthetnek a hazai gyermekegészségügyi ellátásban.  

Fotó: Varga Tamás
Forrás: Dr. Karoliny Anna előadást tart a Magyar Gyermekorvosok Társaságának 2025. évi kongresszusán