Fazekas Péter APN ápoló gyermeket vizsgál a Heim Pál Orszgáhos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Centrumában

Több tudás, nagyobb felelősség – fél év után bizonyít az APN-modell a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet sürgősségi osztályán

Januárban Magyarországon a gyermeksürgősségi vonalon elsőként, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Betegellátó Centrumában kezdtek dolgozni APN-ek, vagyis kiterjesztett hatáskörű ápolók. Az induláskor még egy gondosan előkészített pilotprogramról, komoly várakozásokról és egy új szakmai szerep kialakításáról beszéltünk. Fél év elteltével már a mindennapi betegellátás tapasztalatai mutatják meg, mire képes ez a modell, mit jelent ma egy gyermek vizsgálata APN-ként, hogyan fogadták az új szerepet az orvosok és a családok, és miért lehet mindennek jelentősége a magyar gyermekellátás jövője szempontjából.

Hat év egyetemi képzés, legalább tíz év gyermeksürgősségi tapasztalat, speciális sürgősségi tudás és az eddiginél lényegesen nagyobb szakmai felelősség. Röviden ez áll a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Betegellátó Centrumában (SBC) dolgozó APN-ek mögött.

Az APN - Advanced Practice Nurse (kiterjesztett hatáskörű ápoló) MSc-végzettségű egészségügyi szakember, aki meghatározott területen emelt szintű klinikai kompetenciákkal rendelkezik, és ennek megfelelően a betegellátás olyan feladataiban is részt vehet, amelyek túlmutatnak a hagyományos ápolói szerepkörön.

Az új modell különlegessége, hogy gyermeksürgősségi osztályon Magyarországon első alkalommal a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben építették be az APN-eket az ellátásba. Januárban négy szakember: Baranyi Krisztina, Fazekas Péter, Süle Anna és Zsuppán Fabiola kezdte meg ebben az új szerepben a munkát.

Az indulást hosszú előkészítés előzte meg. Már az előző év augusztusától együtt dolgoztak az APN-ek, az SBC orvos- és ápolásvezetői, valamint olyan szakemberek, akiknek a felnőtt sürgősségi ellátásban már volt tapasztalatuk az APN-modellel. Kompetenciákat határoztak meg, betegutakat gondoltak végig, szakmai és betegbiztonsági szempontokat egyeztettek. Magyarországon korábban még nem létező gyermeksürgősségi működési modellt kellett kialakítaniuk. Fél év elteltével már nem az a kérdés, hogyan működhetne mindez elméletben, hanem az, hogyan működik a gyakorlatban.

APN a sürgősségin

Fazekas Péter egy hétköznapi betegúton keresztül mutatja be legérthetőbben az új szerepet. Az APN reggel részt vesz az orvosi átadáson, megismeri az éjszakai eseményeket és az osztály aktuális helyzetét. A triázs után a műszakvezető szakorvossal egyeztetve jelölik ki azt a beteget, akinek az ellátását a kompetenciáján belül megkezdheti. Ezután anamnézist vesz fel, teljes körű fizikális vizsgálatot végez, dokumentálja a megállapításait, majd differenciáldiagnosztikai javaslatot fogalmaz meg. Mindezek után végiggondolja, milyen lehetséges okok állhatnak a gyermek tünetei mögött, és milyen további vizsgálatok szükségesek ezek tisztázásához.

Itt azonban van egy rendkívül fontos biztonsági pont: az APN minden beteget referál a műszakvezető szakorvosnak, akivel a gyermek személyesen is találkozik. A szakorvos áttekinti az APN megállapításait, szükség esetén kontrollvizsgálatot végez, majd közösen döntenek a további diagnosztikai lépésekről. Vagyis nem egy-egy elszigetelt feladatot kapott meg. Az APN meghatározott betegcsoportok esetében végig tudja kísérni a sürgősségi betegutat, miközben folyamatos szakmai kapcsolatban marad a szakorvossal.

Ha laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat szükséges, az APN megszervezi, konzultálhat a társszakmákkal, majd a leleteket a teljes klinikai kép részeként értékeli. A folyamat végén ismét egyeztet a szakorvossal, majd tájékoztatja a családot a továbbiakról, vagyis arról, hogy hazamehet-e a gyermek, esetleg kórházi felvételre van szüksége, vagy más intézményben kell folytatni az ellátását.

Zsuppán Fabiola APN ápoló gyermeket vizsgál a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Centrumában

Nem orvos, hanem APN!

Az APN-ek szerepének megértéséhez fontos tisztázni azt is, hogy nem „helyettesítő orvosokról” van szó. A modell lényege éppen a kompetenciák pontos meghatározása és az együttműködés.

A munkafolyamat bizonyos elemei hasonlíthatnak ahhoz, ahogyan egy fiatal rezidens dolgozik a sürgősségi osztályon, van azonban lényeges különbség. A rezidens képzésének célja, hogy idővel szakorvossá és egyre önállóbbá váljon. Az APN viszont tartósan olyan rendszerben dolgozik, amelyben a szakorvossal történő egyeztetés mindvégig a működés része marad.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet “sürgősségi” APN-jei legalább tíz éve ugyanazon a sürgősségi osztályon dolgoznak. Ismerik az intézményt, a betegutakat, a kollégákat, az osztály működését és a gyermeksürgősségi ellátás sajátosságait. Négyéves alapképzésük után kétéves mesterképzést végeztek, emellett orvosi szintű kritikus gyermekellátási kurzust is teljesítettek. Ez az állandó, magas szintű szakmai jelenlét hosszú távon komoly érték.

Az első félév egyik legfontosabb eredménye: a bizalom

Egy új szakmai modell sikeréhez a végzettség és a szabályozott kompetencia önmagában kevés. El kell fogadnia annak a közösségnek is, amelyben működik. Fazekas Péter az első fél év egyik legfontosabb tapasztalatának a szakorvosok támogatását tartja. Elmondása szerint az APN-ek rendszeresen pozitív visszajelzést kapnak anamnézisfelvételükre, fizikális vizsgálataikra és klinikai döntéseikre. A bevezetést ráadásul kezdettől szakorvosi mentorálás segíti.

Egy gyermekkórházban természetesen rendkívül fontos az is, hogy a szülők hogyan tekintenek az APN-ekre. Pétert például az elmúlt fél év alatt mindössze két alkalommal kérdezték meg arról, pontosan mit jelent az APN megnevezés. Amikor elmagyarázta a képzettségét és az új szerepkört, a család számára egyértelművé vált, ki vizsgálja gyermekét és milyen kompetenciával rendelkezik. (Szerencsére mindkét esetben pozitív volt a fogadtatás.) Már az indulás hónapjában érkezett olyan szülői levél az Intézet vezetéséhez, amely külön kiemelte az APN által végzett vizsgálat alaposságát és az ellátás során szerzett kedvező tapasztalatot.

Süle Anna APN ápoló gyermeket vizsgál a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Centrumában

Az APN egyszerre két oldalról látja az ellátást

Az első fél év egy kevésbé nyilvánvaló előnyt is megmutatott. Az Intézetben az APN-ek egyelőre nem szakadtak el teljesen korábbi ápolói feladataiktól: vannak műszakok, amikor APN-ként vizsgálnak beteget, máskor ismét ápolói szerepkörben dolgoznak. Ennek részben humánerőforrás-szervezési oka van, de váratlan szakmai előnye is lett.  A szakdolgozó APN-ként sokkal pontosabban látja, hogy egy ápoló hol és hogyan tudja segíteni a vizsgáló szakember munkáját. Amikor pedig ápolóként dolgozik, ezt a tapasztalatot vissza tudja vinni a szakdolgozói munkába. Ez javíthatja az orvosok és ápolók közötti együttműködést is. Ez az APN-szerep egyik legizgalmasabb lehetősége: nemcsak új kompetenciát hozhat az osztályra, hanem hidat is teremthet a hagyományosan elkülönülő szakmai szerepek között.

Karrierút is lehet az ápolóknak

Az APN-modell jelentősége azonban túlmutathat a sürgősségi osztály napi működésén. Az egészségügy egyik nagy kérdése, hogyan lehet megtartani azokat a tapasztalt szakdolgozókat, akik 10-15 év alatt rendkívül értékes klinikai tudást halmoztak fel. Ha a szakmai előrelépés lehetősége korlátozott, a továbbtanulás pedig nem jár együtt a megszerzett tudás gyakorlati hasznosításával, az hosszú távon a motiváció elvesztéséhez is vezethet.

Az APN erre is választ kínálhat! A HOGYI sürgősségi szakemberei szerint nagyon fontos, hogy egy fiatal szakdolgozó ma már azt láthassa: az ápolói pályán belül is van lehetőség továbblépni, mesterdiplomát szerezni, magasabb klinikai kompetenciákhoz jutni és nagyobb szakmai felelősséget vállalni. Ez önmagában megtartó erő lehet az osztály számára.

Innovációból mindennapi gyakorlat

Amikor januárban Süle Annával, Fazekas Péterrel és Zsuppán Fabiolával először beszélgettünk, három rendkívül motivált szakember állt egy új lehetőség küszöbén. Tudták, hogy hosszú tanulási folyamat van mögöttük, és azt is, hogy olyan területre lépnek gyermeksürgősségen, ahol Magyarországon még nincs tapasztalat. Fél évvel később a legfontosabb változás talán az, hogy az APN már nem terv, hanem működő gyakorlat.

Baranyi Krisztina APN ápoló, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Centrumának főnővére kiemelkedő szerepet vállal a szakdolgozók folyamatos szakmai fejlődésében. A gyakorlati képzések, valamint az újraélesztési és sürgősségi tréningek rendszeres szervezésével és megtartásával aktívan hozzájárul ahhoz, hogy Intézetünkben a betegellátás és az ápolásszakmai munka a lehető legmagasabb szakmai színvonalon valósuljon meg.

A pilot természetesen nem ért véget. Az új modell értékét hosszabb távon objektív szakmai mutatókkal, betegbiztonsági eredményekkel, betegút- és várakozási adatokkal, valamint a családok és a szakemberek tapasztalatainak követésével lehet majd igazán megítélni.