Van egy táplálék, amelyet emberi kéz nem gyárt, mégis az ember legelső és legfontosabb támasza.
Nincs csomagolása, de hordozza a biológiai intelligenciát és a gyógyítás erejét.
Nem kerül pénzbe, de értéke felbecsülhetetlen.
Ez a táplálék az anyatej.

A szoptatás olyan ajtó, amit csak a gyermek születésekor lehet igazán szélesre tárni. De ha a körülmények ezt az ajtót becsukják, később már csak nehezen nyílik újra. Ezért ne csupán ünnepeljük a szoptatást, hanem tegyünk is érte.

Magyarországon a védőnői adatgyűjtések szerint az anyák 95%-a kezdi meg a szoptatást, 4 hónapos korban még a csecsemők kb. 50 %,-át kizárólag anyatejjel táplálják, de mire elérik a 6 hónapos kort, mindössze 36- 38%-uk kap kizárólag anyatejet. Ugyanakkor hosszú évek óta változatlan, kb.55% a 6 hónapos korban még anyatejet is kapó, de vegyesen táplált csecsemők aránya.

A szoptatás fontossága a korai életkorban különösen fontos és meghatározó a csecsemő későbbi fejlődése szempontjából, hiszen nemcsak teljesértékű táplálékot jelent, de ellenanyagokat, így védelmet és érzelmi biztonságot is nyújt.

Ezért minden fórumon ajánlanunk és szorgalmaznunk kell a 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatás fontosságát.

Miért életmentő az anyatej?

Az anyatej nem csupán tápanyag, hanem immunológiai védelem, segíti a bélrendszer épségének megőrzését és az agy fejlődését. Életmentő védelmet jelent a koraszülöttek számára, mert az anyatej, különösen az előtej, számos védőfaktort tartalmaz, melyek segítik az immunrendszer fejlődését és a bélrendszer épségének megőrzését.  Gazdag szekretoros IgA-ban, laktoferrinben, oligoszacharidokban, és különféle citokinekben, aktívan védi a csecsemő szervezetét fertőzések, gyulladások és allergiák ellen.

Régóta tudjuk és mondjuk, hogy az anyatejes táplálás:

• 64%-kal csökkenti a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) esélyét,

• 33%-kal csökkenti a középfülgyulladások gyakoriságát,

• jelentősen csökkenti a gyermekkori elhízás, 1-es és 2-es típusú cukorbetegség, asztma, és autoimmun betegségek kockázatát és későbbi kialakulását is.

A tápszeripar ökológiai lábnyoma elképesztő:

• 4700 liter víz szükséges 1 kg tejpor előállításához.

• Egyetlen gyermek tápszeres táplálása évi 200 kg CO₂ kibocsátással jár.

• Magyarországon majdnem egy Velencei-tó vízmennyiségét használják el a családok a tápszerek hígítására évente!

• Magyarországon 2024-ben több, mint 3 millió doboz, kb. 1663 tonna tápszerre összesen közel 6,9 milliárd Ft támogatást fizetett ki a társadalombiztosítás (NEAK).

Ezzel szemben az anyatej:

• helyben termelődik,

• csomagolásmentes,

• steril és fenntartható,

• nem hagy ökológiai lábnyomot

•  nincs költsége

• mégis aranyat ér.

Van egy olyan társadalmi vívmány, amelyre méltán lehetünk büszkék Európa-szerte: Magyarországon az édesanya három évig is otthon maradhat gyermekével, biztosított jövedelmi háttérrel, munkajogi védelemmel. A CSED, GYES és GYET rendszerei, a családi adókedvezmények és a munkaerőpiacra való rugalmas visszatérés lehetősége olyan családpolitikai hátteret biztosítanak, amely szinte egyedülálló az OECD-tagállamok között.

Ez a szociálpolitikai struktúra nem pusztán gazdasági támogatás, hanem egy olyan ajándék, amely megteremti az időt, a nyugalmat és a fizikai-lelki lehetőséget arra, hogy a szoptatás, egy bensőséges, biológiai és érzelmi kapcsolat legyen, ne pedig egy rohanó kompromisszum, hanem egy tudatosan vállalt és támogatott döntés. De ezt a rendszert csak akkor tudjuk valóban jól kihasználni, ha minden szinten megerősítjük az édesanyákat: információval, közösséggel, infrastruktúrával és személyes odafigyeléssel. A három év nagy lehetőség, de az első 3 hét a kritikus. És ha ebben az időszakban egy édesanya magára marad, a szoptatás esélye csökken.

Magyarországon azok a csecsemők is kaphatnak segítséget, akiket az édesanyja saját tejével nem tudja táplálni és a baba koraszülött, vagy kis súlyú – 2500 g testsúly alatti – újszülött.

És azok az érett újszülöttek és a csecsemők is, akik súlyos táplálkozási allergiában, felszívódási zavarban, vagy hasműtéttel járó fejlődési rendellenességben szenvednek és az anya nem tudja őket saját tejével táplálni. Az anyatej-ellátás az egészségbiztosítás természetbeni ellátása, a csecsemőnek járó egészségügyi szolgáltatás. Ezekben az esetekben a csecsemők 8 hónapos korukig a gyermekgyógyász szakorvos, illetve a házi gyermekorvos rendelése alapján jogosultak a térítésmentes anyatejellátásra, melyet a háziorvos receptre felírva rendelhet. Ezt az ellátást azért tudja nyújtani Magyarország a rászoruló babáknak, mert a létrehozott anyatejgyűjtési rendszerben az anyatejgyűjtő állomások begyűjtik a védőnők segítségével az édesanyáktól az anyatejet, amiért a NEAK a tejadó édesanyáknak 5400 forintot fizet.

Csak a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Budapesten és Pest Vármegyében évente kb. 2,5 millió ml anyatejet gyűjt össze háztól házig járva Anyatejgyűjtő Állomására, amit bevizsgálva, pasztörizálva kb. 12 PIC koraszülött centrumba 130-140 baba részére szállít ki nap mint nap. Az anyatej igény azonban így is nagyobb, mint amennyit össze tudunk gyűjteni. Ezért szükséges a szoptató édesanyák folyamatos felkeresése, informálása a fölöslegben lévő anyatej leadásának fontosságáról. 

A szoptatás nemcsak a múlt öröksége, hanem a jövő stratégiája.

Egyetlen csepp anyatej

• egy millióéves biológiai tudást,

• egy szívből jövő kötődést, és

• egy társadalmi választást is magában hordoz.

Ezért nekünk egészségügyi dolgozóknak, döntéshozóknak, családtagoknak, védőnőknek, laktációs tanácsadóknak közös felelősségünk, hogy a szoptatás időszaka ne csak „megkezdődjön”, hanem fenn is maradjon. Ez nem jótékonyság, ez beruházás. Beruházás a gyermekbe, családba, az egészségügy fenntarthatóságába és beruházás egy szolidáris, együttérző társadalomba.

Kapcsolódó cikk:

Heim-módszer alapján Szoptatási Ambulancia nyílik Intézetünkben szeptembertől