Attila 5 napot töltött a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben, 20 kilót akar fogyni  

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Toxikológiai és Anyagcsere Osztályán 2024. január és 2025. december között 292 gyermeket kezeltek bennfekvéses programmal túlsúly vagy obezitás (elhízás) miatt. A megjelölt időszakban a kórházban a legsúlyosabb gyermek 193 kg volt 16 évesen. Az Intézetben töltött 5 nap alatt 6 kilót fogyott, a három hónap múlva esedékes kontrollon nem jelent meg, mint ahogy a hat hónapos és egy éves kontrollon sem. A legfiatalabb kövér gyermek 4 éves volt, 32 kilóval érkezett, szülei őt sem hozták vissza kontrollra. A 292 beteg közül 79 jelent meg a három hónapos kontrollon, 38 a hat hónaposon és mindössze 20 gyermeket hoztak el az egy éves kontrollra, vagyis kevesebb mint a 10%-ukat tudták a szükséges módon követni. A számok jól érzékeltetik a problémát: az orvosok sziszifuszi küzdelmét a gyermekelhízással.

A 10 éves Attila több mint 70 kiló. Szeret focizni, csak hamar elfárad, az osztálytársak elfogadják, hogy többet kell pihennie, csak egyszer csúfolták a hatodikosok a súlya miatt. Néha csak azért eszik, mert unatkozik. Mire a család orvoshoz fordult, a laborvizsgálatok már jelezték a bajt: a túlsúly következtében májfunkciós értékei túlságosan magasak lettek.

A gyermekkori kövérség nem esztétikai kérdés, hanem az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma. A szakemberek szerint a túlsúlyos gyerekeknél sokszor már a kamaszkor előtt kialakulnak azok a betegségek, amelyek korábban csak felnőttkorban jelentkeztek: magas vérnyomás, cukorbetegség, zsírmáj, ízületi problémák, nem is beszélve a súlyos lelki terhekről, kiközösítésről, a stigmatizációról, deprimált hangulatról.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Toxikológiai és Anyagcsere Osztályán a szakemberek nap mint nap találkoznak ezekkel a gyerekekkel. Dr. Király-Szalkanovics Bernadett szakorvos öt éve foglalkozik elhízott gyermekek kezelésével. Kezdetben a bőrgyógyászaton dolgozott, ahol gyakran látott olyan túlsúlyos gyerekeket, akiknél a bőrredők állandó dörzsölődése miatt fájdalmas, gennyes gyulladások alakultak ki.

„Kitisztítottuk a kelést, kezeltük a gyereket, majd láttuk, hogy apuka vigaszként egy nagy vödör fagyit hozott a kisfiának” – idézi fel az esetet a szakorvos.

A jelenet egyszerre volt megrendítő és tanulságos: sok családban az étel szeretetet, jutalmazást, vigaszt jelent. Éppen ezért a változtatás nem pusztán diétáról szól, hanem mélyen gyökerező családi mintákról, szokásokról és érzelmekről.

A kövérség nem (csak) akaraterő kérdése

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elhízást krónikus, visszatérő betegségként tartja számon. Kialakulásában genetikai tényezők, életmód, társadalmi környezet, reklámok, az egészségtelen ételekhez való könnyű és gyors hozzáférés és a mozgásszegény mindennapok egyaránt szerepet játszanak. A World Obesity Federation friss statisztikája jelzi, hogy ma már több mint egymilliárd ember él elhízással világszerte, és az érintettek száma drámaian nő. Amint látjuk, a probléma a gyermekeket sem kerüli el, a WHO szerint a kövér gyermekek száma 2000-től napjainkig megháromszorozódott, Európába a 7-9 éves korosztályban minden negyedik gyermek elhízott.

Dr. Vajda Zsolt, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Toxikológiai és Anyagcsere Osztályának osztályvezető főorvosa szerint az elhízás minden társadalmi rétegben jelen van.

„A kövérség nem szociális helyzettől függ. Ugyanúgy látunk túlsúlyos gyerekeket mélyszegénységben élő családokból, mint jó anyagi körülmények között élőknél”

– mondja a szakember. A háttérben gyakran ugyanazok a minták húzódnak meg: kevés mozgás, túl sok ülés, cukros italok, gyorsételek és az állandó evés normalizálódása.

Egy generáció ülve nő fel

A szakemberek szerint az iskoláskor különösen kritikus időszak. Az óvodások még koruknak megfelelően mozognak, futnak, játszanak. Iskolásként azonban napi 8-10 órát töltenek ülve: az iskolában, különórákon, otthon a házi feladat mellett vagy képernyő előtt. „Papíron minden nap van testnevelésóra, de ez nem mindig jelent valódi mozgást” – fogalmaz Dr. Vajda Zsolt. A mozgáshiány mellett a gyerekek étrendje is megváltozott. A menzás ebédet gyakran pizza, hot dog, chips és cukros üdítő váltja fel. A reklámok pedig azt sugallják: a gyorsétel a jóllét és a boldogság része, egyfajta státuszszimbólum.

Az elhízás nemcsak a testet, hanem a lelket is megterheli. A túlsúlyos gyerekek gyakran nem tudnak úgy mozogni, sportolni, játszani, mint a társaik. Könnyebben kifáradnak, nehezebben illeszkednek be a közösségbe, és sokszor zaklatás célpontjává válnak.

„Nem akarnak mellé ülni a padban, csúfolják, kinevetik. A kövér gyerek elszigetelődik, és gyakran az evés marad az egyetlen vigasza, egy jó hamburger könnyen a magány elleni orvossággá válik” – mondja Dr. Király-Szalkanovics Bernadett.

A nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a zaklatott serdülőknél nagyobb eséllyel alakul ki depresszió, szorongás, önértékelési zavar vagy akár önkárosító viselkedés.

Az orvos sokszor tehetetlennek érzi magát

A Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet szakemberei intenzív életmódváltó programmal próbálnak segíteni a gyerekeknek. A kezelésben orvosok, dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok és ápolók dolgoznak együtt. A kórházban töltött néhány nap alatt a gyerekek gyakran 1,5-2, sőt még annál több kilót is fogynak úgy, hogy napi ötszöri, az állapotuknak és életkoruknak megfelelő étkezést kapnak, és személyre szabott életmódváltó programban vesznek részt.

A valódi kihívás azonban otthon kezdődik. A szakemberek tapasztalata szerint a családok jelentős része már az első kontrollvizsgálatra sem viszi vissza a gyermekét. Sok szülő sajnálja megvonni a gyerekétől a kedvenc ételeket, és nem meri, vagy talán inkább nem tudja vállalni az egész család életmódváltását.

„Egy kezemen meg tudom számolni, hány gyerek tudott valóban megszabadulni a kövérségtől az elmúlt öt évben”

– mondja őszintén Dr. Király-Szalkanovics Bernadett, akit a sok kudarc ellenére az motivál, hogy szereti a betegeit és nem adja fel a reményt, hátha pont azzal a gyerekkel találkozik ma, akit sikeresen tud gyógyítani.

Van gyógyulás, de ritkán egyedül

Atit az anyukája, a nagymama és az egész család segíti

Attila története mégis reményt ad. A család közösen döntött a változás mellett. A nagymama rendszeresen kirándulni viszi az unokáját, a cukros édességeket gyümölcs és zöldséges alternatívák váltják fel, és elhatározták, hogy otthon mindenki ugyanazt az egészségesebb étrendet követi. „Egy gyerekkel nem lehet megtenni, hogy mi dobostortát eszünk, ő pedig salátát kapjon” – mondja Kriszti, az édesanya. A szakemberek szerint pontosan ez a kulcs: a gyerekkori kövérség gyógyítása érdekében a családnak kell együtt változnia.

„A prevenció kulcsa Attila és a többi gyermek esetében is a szülők kezében van” – hangsúlyozza Dr. Vajda Zsolt. „Nem elég a gyerek étrendjén változtatni. Az egész családnak kell életmódot váltania.” A főorvos szerint valódi változás akkor várható, ha egy új generáció számára természetessé válik az egészséges táplálkozás, a mozgás és a test működésének ismerete.

A gyermekkori elhízás nem családi kudarc, hanem társadalmi kihívás

„Azok a gyermekek, akik végül eljutnak hozzánk a kórházba, csak töredékét jelentik azoknak, akik valójában érintettek. Való igaz, hogy óvodáskorban a gyerekek még sokat mozognak, de mi már ebben az életkorban is bőségesen találkozunk hat év alatti, elhízással küzdő betegekkel”.  Dr. Almássy Zsuzsanna évtizedek óta foglalkozik a gyermekkori elhízással, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben több ezer érintett gyermek kezelésében vett részt.

A gyermekkori elhízás kezelésének egyik legnagyobb nehézsége, hogy a családok gyakran nem ismerik fel a probléma valódi okait. Sok szülő őszintén meg van győződve arról, hogy gyermeke egészségesen táplálkozik, és amikor kórházi vizsgálatra kerül sor, gyakran hangzanak el ismerős mondatok: „alig eszik a gyerek”, „nagyon válogatós”, „biztosan hormonális oka van az elhízásnak”.

A részletes beszélgetések során azonban sokszor kirajzolódik egy másik kép. Reggel sietni kell az iskolába, ezért a reggeli elmarad, útközben viszont könnyen elérhető egy kakaós csiga vagy más péksütemény. Az iskolai ebédet a gyermek nem szereti, a büfében azonban számos vonzó, magas kalória- és cukortartalmú étel és ital kapható. Délután a barátokkal közös gyorséttermi étkezés is könnyen a nap részévé válik. Este jó esetben együtt vacsorázik a család, de zöldség, saláta vagy kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étel csak ritkábban kerül az asztalra.

Mindez nem egy-egy család hibája, hanem egy olyan környezet következménye, amelyben az egészségtelen választások gyakran könnyebben hozzáférhetők, olcsóbbak, gyorsabbak és vonzóbbak, mint az egészséges alternatívák. A gyermekkori elhízás megelőzése ezért nem oldható meg kizárólag egyéni akaraterővel vagy szülői odafigyeléssel. A táplálkozási és kulturális szokások változásához társadalmi szintű összefogásra, következetes szakpolitikai döntésekre és hosszú távú szemléletformálásra van szükség.

„Amikor Svédországban dolgoztam, feltűnt, hogy hétköznap az üzletekben a gyermekek által könnyen elérhető polcokon nem volt édesség” - idézi fel Almássy doktornő. „Szombatonként viszont volt egy édességcsomag, amelyből a gyerekek válogathattak. Azt láttam, hogy legtöbbször nem akartak rengeteget venni, elég volt számukra egy csomag. A rendszer egyszerre szabott kereteket és hagyott teret az örömnek.”

A példa jól mutatja, hogy a hatékony megelőzés nem tiltások sorozatát jelenti, hanem olyan környezet kialakítását, amelyben az egészségesebb döntések válnak természetessé. Ehhez időnként rövid távon népszerűtlen intézkedésekre is szükség lehet: az élelmiszeripari szabályozás erősítésére, a gyermekeket célzó marketing korlátozására, az iskolai étkezés és büfékínálat következetes javítására, valamint összehangolt, hiteles egészségkommunikációra.  Éppen ezért a megoldásnak is több szinten kell megszületnie: a családok támogatásában, az iskolai és közösségi környezet alakításában, az egészségügyi ellátás megerősítésében, valamint azokban a szabályozási döntésekben, amelyek a gyermekek egészségét helyezik előtérbe. A gyermekkori elhízás megelőzése közös felelősség, mert amit ma a gyermekek egészségéért teszünk, az egész életükre hatással lehet.

Köszönjük, hogy írásunk felkeltette a figyelmét. A honlapunkon, a közösségi oldalainkon szereplő írások (akár egészben, akár részben) másodközlése, idézése, valamint fotók, ábrák  felhasználása kizárólag előzetes írásbeli hozzájárulásunk alapján lehetséges. A felhasználási kérelmeket a kommunikacio@heimpalkorhaz.hu  e-mail címre kérjük megküldeni.