Híd két szakma között

Több mint háromszáz résztvevő, növekvő szakmai érdeklődés, új ellátási modellek és egyre erősebb együttműködés jellemezte az idei gyermeksürgősségi konferenciát. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet 30 szakemberrel és 14 előadással vett részt a programban. Dr. Bognár Zsolt, az intézet Sürgősségi Betegellátó Osztályának főorvosa szerint azonban a számoknál fontosabb az a változás, amely az elmúlt évtizedben végbement: mára egy olyan szakmai generáció nőtt fel, amely számára a gyermekgyógyászat és a sürgősségi orvostan együttműködése a legtöbb helyen már magától értetődő.

Prof. Dr. Nagy Anikó főigazgató főorvos, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet vezetője, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, a Csecsemő- és Gyermekgyógyászat Tagozat elnöke.

Évekkel ezelőtt, amikor Dr. Simon Gábor megszervezte az első gyermeksürgősségi konferenciát, Magyarországon még formálódóban volt ez a szakmai terület. Prof. Dr. Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa megnyitó beszédében összehasonlította a jelenlegi helyzetet a tíz évvel ezelőtti állapottal, hangsúlyozva, hogy az akkori célok jelentős része mára országosan megvalósult.

A gyermekgyógyászatnak és a sürgősségi orvostannak egyaránt megvoltak a saját hagyományai, tudása és szemlélete – de a kettő között hidat kellett építeni.

„A gyerekgyógyászok azt mondták, hogy csak ők értenek a gyerekhez. A sürgősségisek pedig azt, hogy a gyerekgyógyászoknak nincs sürgősségi szemléletük” – idézi fel a kezdeteket Dr. Bognár Zsolt. „Simon Gábor a gyermekgyógyászat, én inkább a sürgősségi medicina oldaláról közelítettem. Végül sikerült szinkronba hozni a két szemléletet, és azt gondolom, ez sokat jelentett a szakmának.”

A közeledésnek szervezeti eredménye is lett: 2014-ben a két terület tudományos társasága közös szekciót hozott létre, majd 2026-ban önálló társasági keretet kapott a gyermeksürgősségi szakmai közösség. Közben pedig felnőtt egy új generáció, amely már nem két egymással versengő területként tekint a gyermekgyógyászatra és a sürgősségi medicinára.

Dr. Bognár Zsolt gyermeksebész, sürgősségi és gyermeksürgősségi szakorvos, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Betegellátó Centrumának osztályvezető főorvosa, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke, az Európai Sürgősségi Orvostani Társaság Tanácsának Tagja. 2026. július 1-től a sürgősségi ellátás fejlesztéséért felelős miniszteri biztos.

Nem az a kérdés, hová érkezik a gyermek

Ennek nagy gyakorlati jelentősége van. Magyarországon jóval több felnőtt sürgősségi osztály működik, mint önálló gyermeksürgősségi centrum. Ha egy gyermek állapota hirtelen súlyos lesz, a család sokszor a legközelebbi sürgősségi osztályra indul.

„El kell tudni látni, stabilizálni kell, majd a gyermeknek az állapotának megfelelő ellátási szintre kell kerülnie” – hangsúlyozza Bognár Zsolt.

Ehhez szerinte közös képzésekre, közös konferenciákra és mindenekelőtt egymás szakmai gondolkodásának megértésére van szükség. A megoldás egyik lehetséges iránya az is, hogy a felnőtt sürgősségi osztályokon gyermekek fogadására alkalmas részlegek, gyermekbarát környezetek jöjjenek létre.

Az idei konferencia több mint háromszáz regisztrált résztvevője azt jelzi, hogy erre a tudásra egyre nagyobb az igény. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetből harmincan érkeztek, munkatársai tizennégy előadást tartottak, emellett referátumokban, kerekasztal-beszélgetésekben és szekciók vezetésében is szerepet vállaltak.

APN a gyermeksürgősségin: magyarországi úttörő modell

A Heim Pál Gyermekkórház egyik kiemelt konferenciatémája az APN-ek, vagyis a kiterjesztett hatáskörű ápolók szerepe volt. A gyermek-sürgősségi APN-modell jelenleg Magyarországon egyedül a Heim Pálban működik: a magasan képzett szakdolgozók meghatározott kompetenciák mentén, szakorvosi együttműködésben kapcsolódnak be a betegvizsgálatba és az ellátás folyamatába.

„Olyan ellátási és tudáspotenciál van bennük, amit vétek lenne nem használni” – mondja Bognár Zsolt, aki a kezdetektől támogatja a programot.

A konferencia visszajelzése különösen szép szakmai eredményt hozott: Fazekas Péter APN előadása kapta a legjobb szakdolgozói előadásnak járó elismerést.

Süle Anna APN ápoló gyermeket vizsgál a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Centrumában

Az APN-program jelentősége azonban túlmutat azon, hogy új szereplők kapcsolódnak be a sürgősségi betegellátásba. Életpályát is mutat a szakdolgozóknak. Bognár főorvos szerint amióta a modell működik, újabb ápolók jelezték, hogy szeretnék elkezdeni az APN-képzést. Ha egy fiatal szakdolgozó azt látja, hogy tanulással nagyobb szakmai tudást, kompetenciát és felelősséget szerezhet, annak megtartó ereje is lehet. Ehhez azonban nem elég a lelkesedés. Vezetői támogatás, pontosan kidolgozott kompetenciák és mérhető eredmények kellenek. A Heim Pálban ezért a program működését adatokkal is követik, hogy objektíven lehessen értékelni az új modell eredményességét.

Orvosok és szakdolgozók ugyanabban a szakmai térben

Az idei konferencia egyik tudatos vállalása volt, hogy nem szerveztek külön szakdolgozói szekciót. Az orvosok és szakdolgozók előadásai ugyanabba a tudományos programba kerültek. Ez első látásra szervezési részletnek tűnhet, valójában azonban fontos szemléletváltást jelez. A sürgősségi ellátás csapatmunka: a beteg biztonságát nem különálló szakmák, hanem egymás tudását értő és használó szakemberek biztosítják. Bognár Zsolt szerint ezt a gyakorlatot érdemes a következő konferenciákon is megtartani.

Ugyanilyen fontosnak tartja, hogy a nagy centrumokban dolgozó fiataloknak a mindennapi betegellátás mellett lehetőségük legyen kutatni, adatokat elemezni és tudományos kérdésekkel foglalkozni. „Nem szabad őket beszűkíteni a mindennapos betegellátási taposómalomba” – fogalmaz. Ehhez azonban időt is kell biztosítani: a tudományos munka nem pusztán szabadidős pluszfeladat, hanem a szakmai fejlődés része.

A sürgősségi ellátás részben már otthon elkezdődik

A konferencia egyik fontos tanulsága, hogy a jól működő sürgősségi rendszerhez tájékozott szülőkre is szükség van. A családoknak érthető és megbízható információt kell kapniuk arról, milyen tünettel hová forduljanak, mikor szükséges azonnali sürgősségi ellátás, és mikor elegendő más egészségügyi segítséget kérni. A megfelelő beteg- és szülőedukáció nemcsak nagyobb biztonságot ad a családoknak, hanem a sürgősségi osztályok indokolatlan terhelését is mérsékelheti.

Ebben talán ugyanaz a gondolat jelenik meg, amely a gyermeksürgősségi szakma elmúlt évtizedét is meghatározta: nem újabb határokat kell húzni, hanem kapcsolatokat kell teremteni a gyermekgyógyász és a sürgősségi orvos, az orvos és a szakdolgozó, a kórház és a család között.

Az idei konferencia pedig alig ért véget, a következő máris különleges jelentőséget kap. A 2027-es gyermeksürgősségi konferencia szervezője a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet lesz. Az időzítés szimbolikus: jövőre lesz húszéves intézetünk Sürgősségi Betegellátó Osztálya, miközben maga a Heim Pál 120 éves fennállását ünnepli. Két évforduló, amely mögött sok évtizedes gyermekgyógyászati tudás és húsz év sürgősségi tapasztalat találkozik. Ahogyan Bognár Zsolt fogalmazott a konferencia megnyitóján: hagyni kell, hogy ez a szakma kiteljesedjen.

 Forrás: Fehérvár Televízió 2026. szeptember 18-i összefoglaló adása

Fotó: Székesfehérvár Önkormánízatának Kommunikációs Központja