Új bizonyítékok az első 1000 életnap jelentőségéről

Új bizonyítékok az első 1000 életnap jelentőségéről

2025. nov. 6.

MGYT Kongresszus

Civilizációs betegségek korai prevenciója

A civilizációs betegségek – allergiák, autoimmun kórképek, metabolikus zavarok – megelőzése nem a felnőttkorban kezdődik, hanem már a fogantatás pillanatától. Dr. Réthy Lajos Attila, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet szakorvosa a kongresszuson új bizonyítékokat mutatott be arra, hogy az első 1000 életnap – a magzati kortól a kétéves korig tartó időszak – meghatározza az egész életre szóló immunológiai egyensúlyt.

Az előadás egyik legérdekesebb üzenete az volt, hogy a modern életmód, a túlzott higiénia és a természetes mikrobákkal való kapcsolat hiánya megzavarja az immunrendszer fejlődését.

Az osztrák-svájci-német GABRIELA tanulmány kimutatta, hogy a hagyományos, állattartó családokban felnövő gyermekek körében jóval ritkábbak az allergiás megbetegedések – nem a „piszok”, hanem a mikrobiális sokféleség védőhatása miatt. Ez a megfigyelés képezi az úgynevezett „Old Friends” hipotézis alapját, amely szerint az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez szükség van a velünk együtt evolvált mikroorganizmusokra. Réthy hangsúlyozta, hogy a bélflóra az immunrendszer legnagyobb „tanítómestere”.

Az első életévben a csecsemőkori bifidobaktériumok segítik az immunsejtek érését, és hozzájárulnak a hosszú távú toleráns immunválasz kialakulásához. Ha ez a folyamat sérül – például császármetszés, antibiotikum-kezelés vagy szoptatás hiánya miatt –, tartós gyulladásos hajlam és autoimmunitás alakulhat ki.

Külön figyelmet kapott az anyatej immunológiai szerepe. A benne található humán oligoszacharidok (HMO-k) aktiválják a hasznos baktériumokat, miközben gátolják a kórokozók szaporodását, így az anyatej egyszerre táplálék és immunológiai programozás is. Az előadás kitért a legújabb allergológiai irányelvekre is, mely szerint a földimogyoró és más allergének korai, akár 6-7 hónapos korban történő bevezetése nem növeli, hanem csökkenti az allergia kockázatát.

„Ha a gyermek nem találkozik időben a hozzátáplálás során az allergénnel, hanem csak a házi porban nyomokban föllelhető étel-allergénekkel (pl. inhalatív úton vagy az ekcémás bőrön keresztül), akkor az immunrendszer ezt veszélyszignálként azonosítja és beindul az allergizálódás folyamata. A prevenció tehát a korai bevezetésen múlik” – fogalmazott Réthy Lajos.

Az előadás üzenete egyértelmű: az első 1000 életnap biológiai befektetés az egészséges jövőbe. A várandósok életmódja, a természetes szülés, a szoptatás és a tudatos hozzátáplálás együtt alkotják azt a programot, amely megalapozza a gyermekkori és felnőttkori egészséget.