A tavasz sokak számára a megújulást, a napsütést és a természet ébredését jelenti, Magyarországon azonban emberek millióinak egyet jelent az allergiás tünetek megjelenésével is. Az allergia ma már népbetegségnek számít: gyermekeket és felnőtteket egyaránt érint, jelentősen rontva az életminőséget, az alvást, a koncentrációt és a mindennapi közérzetet.
A szezon már nagyon korán elkezdődhet. Prof. Dr. Réthy Lajos Attila felnőtt- és gyermekallergológus, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Módszertani Igazgatóságának igazgatóhelyettese szerint sokan már január–februárban megérzik a mogyoró pollenét, tavasszal ezt követi a nyírfa és a fűfélék pollenjeinek időszaka, amelyek különösen erős tüneteket válthatnak ki. A felső légutakat érintő allergia tüneteit Magyarországon is sokan ismerik: orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés és könnyezés, általános rossz közérzet, kialvatlanság, folyamatos fáradtság.
Sokan kédezik, hogy milyen fű allergizál jobban, melyik kevésbé. A válasz nem túl biztató, ugyanis a világon mindegyik fű - legyen szó az afrikai szavannáról, az ausztrál szalagfűről vagy a gondozott gyepről - gyakorlatilag ugyanolyan allergizáló fehérje-komponenseket tartalmaz.
Az allergia miatt áprilisban és májusban sokan a hópiheként szálló nyárfaszöszt hibáztatják, amely ellepi az utcákat és parkokat, valójában azonban nem maga a szösz allergizál. Inkább „szállítóként” működik: magára gyűjti a levegőben lévő fűpolleneket, így nagy mennyiségben juttatja azokat a szemhez és a légutakhoz.
Az allergia kezelésében ma már több hatékony lehetőség is rendelkezésre áll. A legismertebbek az antihisztaminok, amelyek csökkentik a tüsszögést, az orrfolyást, az orr- és szemviszketést. Sokan még mindig tartanak ezektől a gyógyszerektől a régi készítmények álmosságot okozó mellékhatásai miatt, a korszerű antihisztaminok azonban már jellemzően nem okoznak jelentős bódultságot, így a mindennapi életben biztonságosan alkalmazhatók.
Az allergiások egyik legkellemetlenebb panasza az orrdugulás, amely főként éjszaka nehezíti a pihenést. Erre a szakemberek gyakran helyi szteroidos orrspray-ket javasolnak. Bár sokan félnek a „szteroid” szótól, ezek a készítmények helyileg hatnak, minimális mennyiségben jutnak a szervezetbe, és megfelelő alkalmazás mellett biztonságosak. Jelentősen javíthatják az alvás minőségét és a nappali közérzetet is.
A szemviszketés és könnyezés kezelésére antihisztamin-tartalmú szemcseppek segíthetnek. Az allergiások számára recept nélkül kapható a szemcseppek, orrrsprayk készítmények átmenetileg enyhíthetik a panaszokat, hosszabb távon azonban érdemes szakorvoshoz fordulni, mert az érösszehúzó hatásuk miatt bizonyos szerek tartós használatuka károsíthatja a nyálkahártyát.
Az allergiakezelés másik fontos iránya az úgynevezett allergen-specifikus immunterápia, amely nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem a szervezetet próbálja fokozatosan hozzászoktatni az allergénhez. A korábban injekció formájában alkalmazott kezelések ma már sok esetben nyelv alá juttatott adagolható oldatokkal vagy tablettákkal történnek. Ez a terápia hosszabb folyamat — általában 3-5 évig tart —, ugyanakkor sok betegnél jelentős javulást hozhat. Sajnos egyelőre a legtöbb immunterápiás készitmény csak teljes áron érhető el.
10 praktikus tanács az allergiaszezonban
A szezonális allergia tüneteit sokszor nem lehet teljesen megszüntetni, de életmódbeli változtatásokkal jelentősen csökkenthetők. Néhány természetes, mindennapokban is jól alkalmazható tanács:
Szeles, száraz időben és kora reggel kevesebbet szellőztessünk, mert ilyenkor magasabb a pollenkoncentráció.
Eső után érdemes levegőztetni, akkor tisztább a levegő.
A hálószobában különösen fontos a por és pollen minimalizálása, alvás előtt ne szellőztessünk.
Gyakori ágyneműmosás ajánlott, főleg pollenszezonban.
A ruhákat lehetőleg ne a szabadban szárítsuk.
Hazaérkezés után érdemes hajat mosni vagy legalább arcot, szemet leöblíteni.
A pollen könnyen megtapad a hajon, ruhán, cipőn, ezért sokaknál segít az otthoni átöltözés.
A fiziológiás sóoldatos orröblítés természetes módon segíthet eltávolítani a polleneket az orrnyálkahártyáról. Nem szabad túlzásba vinni, mert a gyakori átöblítés is okozhat fizikai irritációként helyi nyálkahártya-duzzanatot és váladékozást.
Fontos a megfelelő folyadékbevitel is, mert a kiszáradt nyálkahártya érzékenyebben reagál.
Magas pollenszint idején inkább eső után érdemes szabadtéri sportot választani. Futás vagy kerékpározás közben az intenzívebb légzés miatt több pollen juthat a szervezetbe.
A szakemberek szerint fontos, hogy az allergiát ne bagatellizáljuk el. A kezeletlen tünetek nemcsak a mindennapi komfortérzetet rontják, hanem hosszú távon az alvásra, a teljesítményre és a gyermekek tanulási képességeire is hatással lehetnek, ráadásul a későbbiekben akár asztmának is megágyazhatnak. A megfelelő kezelés kiválasztásában érdemes allergológus segítségét kérni, hiszen ma már számos korszerű lehetőség áll rendelkezésre ahhoz, hogy az érintettek könnyebben átvészeljék a pollenszezont.
