Lelki Egészség Világnapja – 2025. október 10.

Beszélgetés Dr. Rigler Ilonával és Dr. Besenyei Csillával 

„Danikánk nyolcéves, nem figyel, kapkod, rohangál, valamit mindig otthon hagy, a házi feladatát elfelejti, pedig okos gyerek – csak valahogy mindent fordítva csinál” – meséli Kata, egy második osztályos kisfiú édesanyja. „Imádnivaló, de néha egyszerre fárasztó is vele az élet.”

Dr. Rigler Ilona, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (HOGYI) gyermekpszichiáter főorvosa és Dr. Besenyei Csilla osztályvezető főorvos szerint a történet sok szülőnek ismerős lehet. Egyre több gyerek viselkedik hasonlóan: állandóan nyüzsögnek, zizegnek, mindig történik velük valami, semmit, még játszani sem tudnak kitartóan, hirtelenek, robbanékonyak, impulzívak, nem tudnak koncentrálni, szétszórtak, elfelejtenek és elveszítenek dolgokat, képtelenek kivárni a sorukat. A háttérben azonban nem feltétlenül rossz magaviselet, hanem egy sajátos idegrendszeri fejlődési eltérés, az ADHD, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar állhat.

Három terület, ahol a nehézségek megjelennek

Az ADHD-s gyerekek tünetei három fő területen mutatkoznak:

• Figyelemzavar: nehezen összpontosítanak, könnyen elterelődik a figyelmük. (Ha az órán berepül egy méhecske, már inkább azt nézik, mint a táblát.) Attól, hogy akarnak figyelni, de ez nehezített, nagyon elfáradnak, még inkább szétesnek.

• Túlzott mozgékonyság: állandóan izegnek-mozognak, a széken hintáznak, a kezükkel babrálnak, mintha sosem tudnának megpihenni. Gyakran valóban rosszul is alszanak.

• Impulzivitás: közbevág, mielőtt végighallgatná a kérdést, nehezen várja ki a sorát, és hirtelen reagál.

„Minden józan gyerek igyekszik megfelelni a felnőttek elvárásainak. Az ADHD-s gyerek is – csak ő nem tudja mindig szabályozni magát” – magyarázza dr. Rigler Ilona gyermekpszichiáter.

Mikor beszélünk valódi problémáról?

A határ az „eleven gyerek” és az ADHD között ott húzódik, amikor a viselkedés tartósan és több területen – például otthon, az iskolában és a közösségben is – megnehezíti a mindennapi életet.

A diagnózist nem „ránézésre” állítják fel: a szakemberek pszichológiai és pedagógiai vizsgálatokat, figyelemteszteket végeznek, és az iskola visszajelzéseit is figyelembe veszik. „Ha a tünetek funkciózavart okoznak, vagyis a gyerek emiatt nem tud helytállni az iskolában, baráti kapcsolatokban, akkor beszélhetünk valódi ADHD-ról” – mondja Dr. Besenyei Csilla osztályvezető főorvos, gyermekpszichiáter.

Fejlesztés, mozgás, megértés

A jó hír az, hogy az ADHD jól kezelhető. A kulcs az idegrendszeri érés támogatása – ebben a mozgásnak van a legnagyobb szerepe.

„A mozgásos fejlesztés már kicsi korban elkezdhető és csodákat tehet. A kicsiknek célzott mozgásterápiát szoktunk ajánlani” – hangsúlyozza Besenyei főorvosnő.

A vívás, falmászás, az önvédelmi sportok, vagy bármilyen sport segíti az idegrendszer fejlődését és a figyelem javulását. Ugyancsak nagyon jól lehet a játékokon keresztül, a játékokkal (kezdetben rövidebb, majd egyre hosszabb társasjátékok) javítani a figyelmet. Itt a szabályok betartatása jelenthet nehézséget, de ugyanakkor a szülővel közös játék önmagában már jutalmazó, azaz megerősítő jellegű.

A szülők sincsenek egyedül: sokat segíthetnek a szülőcsoportok, vagy a Fel a hegyre! című, ingyenes, online elérhető e-könyv, amely gyakorlati tanácsokat nyújt arról, hogyan lehet otthon kezelni a nehéz helyzeteket, motiválni és jutalmazni a gyereket.

Képernyők és a figyelem

„A mai gyerekek túl sok ingert kapnak a képernyőről, amit az agyuk még nem tud megfelelően feldolgozni. Ez figyelemzavart, nyugtalanságot, ingerlékenységet okozhat”-  a szakértők szerint a digitális világ komoly hatással van az idegrendszerre. A túl korai, illetve a túl sok képernyő előtt töltött idő egyértelműen károsan hat az agy fejlődésére, működésére – figyelmeztet dr. Rigler Ilona.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért egyre szigorúbb ajánlásokat fogalmaz meg: 2 éves kor alatt egyáltalán ne nézzenek képernyőt, 5 éves korig pedig legfeljebb napi fél órát. A képernyőmentes idő helyett a mozgás, a szabad levegő, a közös játék és a beszélgetés az, ami igazán fejleszt.

„Ők is lehetnek boldog, sikeres felnőttek”

Az ADHD hátterében gyakran genetikai hajlam áll – nem ritka, hogy a szülő is hasonló nehézségekkel küzdött gyerekkorában. A genetikai tényezők mellett azonban a környezeti hatások is befolyásolják a tünetek súlyosságát: például a légszennyezettség, a terhesség, a szülés alatti oxigénhiány.

Sokan kérdezik, hogy „kinőhető-e” az ADHD. A szakértők szerint teljesen nem, de a tünetek sokat enyhülhetnek, és sok ADHD-s gyerekből boldog felnőtt válik. „Ha időben felismerjük a problémát, és megkapja a támogatást, fejlesztéseket, az ADHD-s gyerekek egy része rendkívül kreatív, lelkes” – mondja dr. Besenyei Csilla. „Sokan közülük kifejezetten tehetségesek a művészetekben vagy a sportban – csak meg kell találni azt a területet, ahol szabadon érvényesülhetnek.”

Ha gyanakszol, kérj segítséget!

Ha úgy érzed, hogy a gyermeked nehezen figyel, gyakran szétszórt, vagy „nem tud megülni”, ne hibáztasd sem magadat, sem őt. Fordulj szakemberhez – gyermekpszichológushoz, pszichiáterhez vagy fejlesztőpedagógushoz. Az időben elkezdett fejlesztés, a támogató közeg és a türelem meghozza az eredményt. Ezek a gyerekek nem rosszak – csak másképp figyelnek, másképp reagálnak, és másképp tanulnak. De ha megkapják a figyelmet, ha a környezet megérti, hogy mi áll a viselkedésük hátterében, akkor boldog és sikeres felnőttek lehetnek.