A kisgyermekek számára a világ felfedezése gyakran a szájukon keresztül történik. Egy élénkpiros bogyó, különleges levél vagy színes virág könnyen felkeltheti a 2-4 éves gyerekek figyelmét, akik sokszor gondolkodás nélkül megkóstolják azt, ami érdekesnek tűnik számukra. Bár Magyarországon szerencsére ritkák a súlyos növényi mérgezések, néhány dísznövény komoly veszélyt jelenthet a gyermekekre.

Dr. Vajda Zsolt csecsemő- és gyermekgyógyász, endokrinológus, diabetológus és toxikológus szakorvos, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Toxicológiai és Anyagcsere Osztályának osztályvezető főorvosa szerint a gyermekkori mérgezéseknek két jellegzetes életkori csúcsa van: a kisgyerekkor és a serdülőkor.

„A serdülők ritkán fogyasztanak növényeket véletlenül, inkább akkor találkozunk ilyen esettel, ha pszichoaktív hatást várnak egy-egy növénytől. A legnagyobb “virág” veszély az 1-4 éves korosztályban jellemző, ők azok, akik egyszerűen azért veszik a szájukba a növényeket, mert szépek, színesek vagy érdekesek” – mondja a főorvos.

A leggyakoribb veszélyforrás: a szobanövények

A gyermekek számára sokszor éppen az otthon díszei jelenthetnek kockázatot. A diffenbachia és a vitorlavirág például kalcium-oxalát kristályokat tartalmaz. Ezek erősen irritálják a nyálkahártyát: a gyermek szája éghet, megduzzadhat, fokozódhat a nyáltermelés, a tünetek egy erős csípős paprika hatására emlékeztethetnek.

„ Egy-egy kisebb harapás vagy egy levél megkóstolása általában nem vezet súlyos mérgezéshez, de ha a gyermek szája megduzzad, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert nem tudhatjuk, hogy a duzzanat nem terjed-e lejjebb a légutakba, ami már légzési problémát okozhat” – hangsúlyozza Dr. Vajda Zsolt.

Magyarország legveszélyesebb növénye: a tiszafa

Bár hazánkban kevés igazán extrém mérgező növény fordul elő, a tiszafa külön figyelmet érdemel. A növény szinte minden része mérgező, különösen a zöld részek és a mag. A mérgezés kezdetben hasi panaszokat: hányást, hasmenést, hasi fájdalmat okozhat, később azonban súlyos szív- és légzési problémák is kialakulhatnak. Érdekesség, hogy a tiszafa piros bogyójának húsa önmagában nem mérgező, a veszélyt a mag jelenti. A szakember szerint azonban ez a mag rendkívül kemény, ezért a kisgyermekek ritkán tudják összerágni.

Változatos tünetek

A növényi mérgezések tünetei nagyon eltérőek lehetnek attól függően, milyen hatóanyag található az adott növényben.

• A szaponintartalmú növények mint például az orvosi kankalin, a borostyán vagy az édesgyökér leggyakrabban hányást, hasfájást és hasmenést okoznak. Hasonló panaszok jelentkezhetnek alkörmös vagy kecskerágó fogyasztása esetén is.

• A gyöngyvirág azonban már jóval veszélyesebb. A növény olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek a szív működésére hatnak, és rokonságban állnak a digitálisz nevű gyógyszerrel, amelyet szívelégtelenség kezelésére használnak.

„Nagyobb mennyiségű gyöngyvirág vagy gyöngyvirágbogyó elfogyasztása súlyos szívritmuszavarokat okozhat. Ugyanez történik akkor is, ha valaki megissza a vágott virág vizét” – figyelmeztet a toxikológus.

Hasonlóan veszélyes lehet a leander, amely szintén szívritmuszavart kiváltó anyagokat tartalmaz, bár kisebb koncentrációban.

A hagymás virágok közül a jácint és a nárcisz emelhető ki: hagymájuk irritáló anyagokat tartalmaz, amelyek hányást, hasmenést és gyomorpanaszokat okozhatnak. Gyermekeknél a nagyobb veszélyt sokszor nem maga a méreganyag, hanem az emiatt kialakuló folyadékvesztés jelenti.

Mit tegyen a szülő, ha a gyermek mérgező növényt evett?

A legfontosabb a nyugalom és a gyors információszerzés. A szakember szerint egyetlen bogyó vagy kisebb levéldarab elfogyasztása legtöbbször nem okoz súlyos problémát. Nagyobb mennyiség elfogyasztása esetén azonban azonnali orvosi segítség szükséges.

Ha a gyermek egy órán belül orvoshoz kerül, bizonyos esetekben gyomormosásra is sor kerülhet. Később azonban ennek már nincs értelme, mert a növényi részek továbbhaladnak az emésztőrendszerben. Ilyenkor a gyermek állapotának folyamatos megfigyelése következik: EKG-monitorozás, a keringés ellenőrzése, a hányás vagy hasmenés kezelése. Súlyos mérgezések esetén ellenanyag alkalmazására is szükség lehet.

Segítség vészhelyzet esetén

Mérgezés gyanúja esetén a szülők a toxikológiai ügyeletet is hívhatják a
06-1-333-5079-es telefonszámon, sürgős esetben pedig a 112-t kell tárcsázni.

A szakemberek szerint a legjobb védelem továbbra is a megelőzés: a veszélyes növényeket a kisgyermekek számára elérhetetlen helyre kell tenni, a kertben és az otthonban pedig tudatosan megválasztani a dísznövényeket, valamint, hogy nem hagyjuk felügyelet nélkül a gyermeket, mert ami a felnőtt szemnek szép dekoráció, az egy kíváncsi kisgyermek számára könnyen izgalmas étellé válhat.