Az utazás a mesterséges intelligencia világába nem ma kezdődött, hanem a második világháború idején, Alan Turing zsenialitásával – kezdte előadását a mesterséges intelligenciáról Dr. Bereczki Csaba, az SZTE SZAKK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ tanszékvezető egyetemi docense. Turing célja az volt, hogy az Enigma-kódot feltörve „megtanítsa” a gépet gondolkodni vagy legalábbis tanulni a tapasztalatokból. Ez a gondolat a mai napig aktuális: a gép nem csupán utasításokat hajt végre, hanem képes mintázatokat felismerni, következtetni, tanulni.

Bereczki Csaba szerint a mesterséges intelligencia (MI) történetében új fejezetet nyitott, amikor két fejlesztő Nobel-díjat kapott olyan algoritmusokért, amelyek alapjaiban változtatják meg az orvosi diagnosztikát és kutatást.

„A kérdés ma is az: hol tartunk ebben a folyamatban? Miközben Elon Musk az agy és a gép közvetlen kapcsolatán dolgozik, a gyermekgyógyászatban sokkal gyakorlatiasabb, de nem kevésbé izgalmas kérdésekre keressük a választ. Például: Mit nevezünk adatnak? „Az adat egy tény. Egy mérés, egy megfigyelés – önmagában azonban nem tudás” – fogalmazott a szakember. Hozzátette: „az adatból akkor lesz információ, ha értelmezzük, és abból akkor lesz döntés, ha megfelelően használjuk.”

Az elmúlt években a betegellátás során keletkező adatmennyiség óriási méreteket öltött: laborleletek, képalkotó vizsgálatok, viselhető eszközök, inzulinpumpák, genetikai információk, anamnézisek mind-mind bekerülnek az adatfolyamba. Ezt a sokrétű, valós idejű információt kell az orvosoknak értelmezniük, kezelniük és beépíteniük a napi döntésekbe. A gyakorlatban mindez már nem a jövő zenéje: a koraszülött intenzív osztályokon például egy ICCA nevű rendszer percenként harminc-negyven adatot rögzít egyetlen betegről. Ezek az adatok lehetővé teszik a valós idejű beavatkozást, a gyors reakciót – és ezzel életek mentését.

A mesterséges intelligencia hibázhat

Ugyanakkor Bereczki professzor hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia hibázhat. Ezért mindig kell fölötte humán szupervízió. Az orvos nem váltható ki, az emberi tudás nélkülözhetetlen. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a legújabb kutatások szerint már tízes nagyságrendű gyermekgyógyászati tanulmány bizonyítja, hogy bizonyos diagnosztikai helyzetekben az MI pontosabban ismer fel mintázatokat, mint az ember. De a cél nem a verseny, hanem az együttműködés: az orvos és a technológia közös tudása.

Az előadáson elhangzott, hogy Magyarországon az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) valódi „kincsesbánya”: adatvagyon, amelyből a jövő egészségügye építkezhet. Az adatelemzés, a minőségjavítás, a betegirányítás és a finanszírozás összehangolása révén a döntéshozatal sokkal gyorsabbá és pontosabbá válhat. A viselhető eszközök, az okos vérnyomásmérők, EKG-k, inzulinpumpák és digitális applikációk ma már a telemedicina korszakát hozzák el: a betegadat eljut az orvoshoz, aki anélkül ad tanácsot, hogy a páciensnek be kellene mennie a rendelőbe.

A kérdés szinte mindenkiben felmerül: kell-e félnünk a ChatGPT-től és a mesterséges intelligenciától? Bereczki Csaba történelmi példával válaszolt:

„Az ipari forradalom idején Angliában szétverték a gépeket, mert féltek, hogy elveszik az emberek munkáját. Aztán a gépek győztek és a társadalom is túlélt mindent. A mesterséges intelligencia sem ellenség, hanem eszköz. A kérdés nem technikai, hanem emberi: hogyan fogjuk használni”.

Bereczki Csaba úgy vélte:  a jövő gyermekgyógyászata nem a gépeké, hanem az ember és az adatok közös nyelvéé, ahol a technológia a gyógyítás szolgálatában áll, nem fordítva. A mesterséges intelligencia alkalmazásához nemcsak technikai, hanem emberi tudásra van szükség. Az adat segíthet dönteni, de az együttérzést, a felelősséget, az emberi bölcsességet soha nem helyettesíti.