A cukorbetegség ma már nem félelem, hanem feladat

A cukorbetegség ma már nem félelem, hanem feladat

2025. nov. 14.

Diabétesz Világnap: 2025. november 14.

Érthetően az inzulinról, a cukorról és a gyermekkori diabéteszről Dr. Vajda Zsolt gyermekorvossal, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet osztályvezető főorvosával, aki szerint az inzulin hasonlóan működik, mint az autók töltőpisztolya. De miért is?

November 14. a Diabétesz Világnap – azon a napon született Sir Frederick Grant Banting, az inzulin felfedezője. Ha ő nincs, ma több millió ember – köztük gyerekek – nem élhetnének teljes, egészséges életet. Ezen a napon mindig érdemes megállni egy pillanatra, és újra megérteni, mi is zajlik a testünkben, amikor diabéteszről beszélünk.

Cukor – inzulin egyensúlyról egyszerűen

A legtöbb szülő nem orvos, nem egészségügyi szakember – mégis nap mint nap felel a gyermeke egészségéért. Dr. Vajda Zsolt szemléletes képpel magyarázza el, mi történik a szervezetben. Képzeljünk el egy mérleget. Az egyik serpenyőben a cukor, a másikban az inzulin van. Akkor van egyensúly, ha a kettő összhangban működik: a megfelelő mennyiségű cukorhoz megfelelő mennyiségű inzulin társul.

A cukor olyan a sejtjeinknek, mint az autónak a benzin: energiát ad. De magától nem jut be a sejtekbe – „meg kell tankolni”, a tankoláshoz pedig kell egy töltőpisztoly. A szervezetben ezt a feladatot az inzulin látja el: kinyitja a „kaput”, amin keresztül a cukor a vérből be tud jutni a sejtekbe.

Mi (nem) történik diabétesz esetén?

1. A 2-es típusú diabétesz – amikor van pisztoly, de nem illeszkedik

Ebben az esetben a szervezet termel ugyan inzulint, sokszor túl sokat is, de a sejtek „zára” nem reagál rá jól. Ahogy Dr. Vajda fogalmaz: olyan, mintha dízel pisztollyal próbálnánk benzines autót tankolni – egyszerűen nem passzolnak. Ilyenkor gyógyszerekkel lehet segíteni: vagy az inzulinérzékenységet javítjuk, vagy lassítjuk a cukor felszívódását.

2. Az 1-es típusú diabétesz – amikor hiányzik a „töltőpisztoly”

A szervezet nem termel elég inzulint, mert a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjei elpusztulnak. Ez a típus a gyerekek körében a leggyakoribb,  az esetek 90%-ában gyermekkorban jelentkezik.Itt nincs más megoldás, az inzulint pótolni kell injekció vagy pumpa formájában. Banting felfedezése előtt az 1-es típusú diabétesz diagnózisa szinte biztos halálos ítélet volt. Ma azonban – hála az inzulinnak és a modern terápiáknak – ezek a gyerekek ugyanolyan életkilátásokkal rendelkeznek, mint társaik.

Teljes élet diabétesz mellett – lehetséges? Igen!

Ma egy jól edukált család, egy motivált gyermek és egy támogató diabetológiai csapat együtt olyan eredményt ér el, ami 100 éve még elképzelhetetlen lett volna. Vajda Zsolt hangsúlyozza, hogy nincs ok félni attól, hogy fiatalon súlyos szövődmények alakulnak ki és nem kell félni az amputációtól, a vakságtól, a korai rokkantságtól. Ha a cukoranyagcsere kiegyensúlyozott, a gyerekek ugyanúgy sportolhatnak, tanulhatnak, nyaralhatnak, családot alapíthatnak, karriert építhetnek, mint bárki más. Ehhez azonban kulcsfontosságú: a szülő aktív részvétele, a gyermek együttműködése, a folyamatos odafigyelés.

Miért pont november 14.?

Ezen a napon született Sir Frederick Grant Banting, az inzulin felfedezője – annak a hormonnak a „feltalálója”, amely ma milliók életét menti meg nap mint nap.A Diabétesz Világnap tehát nemcsak egy figyelemfelhívó dátum, hanem hálaadás is: hála a tudománynak, a fejlődésnek, a gyerekek bátorságának, a szülők kitartásának és az orvosok elkötelezett munkájának.

A cukorbetegség ma már valódi globális egészségügyi kihívás, amely világszerte több mint 530 millió embert érint, és számuk évről évre nő. A WHO szerint a diabétesz az egyik leggyorsabban terjedő nem fertőző betegség, amely nemcsak az egészségügyi rendszereket terheli meg, hanem komoly társadalmi és gazdasági következményekkel is jár. A modern életmód – a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás, a stressz – jelentősen hozzájárul a 2-es típusú diabétesz terjedéséhez, miközben az 1-es típusú autoimmun diabétesz továbbra is főként gyermekkorban jelentkezik, és élethosszig tartó kezelést igényel. A megelőzés, az időben történő felismerés, a korszerű terápiák és az edukáció ma már minden kontinensen az egészségpolitika kiemelt feladata.