Rövid kórháztörténet

A Kórház elődjét, a Magyar Királyi Központi Állami Gyermekmenhelyet 1907-ben alapították. Az intézet az elhagyott gyermekek ellátását, gyógyítását és oktatását biztosította nevelőszülőkhöz való kerülésükig.

Az I. világháború idején az árva gyerekek befogadására szánt épület túlzsúfolt lett, többek között a korszakra jellemző járványok, valamint a háború veszteségei miatt. Az elkövetkező években a menekültek elhelyezése jelentett plusz feladatokat az Intézet számára.

1925-ben a Fertőzőpavilonra emelet épült, mely az Irgalmas Nővérek szállásául szolgált. Az Intézetben a fekvőbeteg-ellátás (1934-ben már 420, 1944-ben 500 ágyon gyógyítanak) üzemeltetése mellett járóbeteg ambulanciákon is fogadták a betegeket.

A II. világháború ismét zsúfoltságot okozott, sok gyermek árvult el. Súlyos károk keletkeztek a Kórház több pavilonjában. A háború után rekonstruálták az épületet és Országos Gyermekvédő Intézetté nevezték át. 1953-ban, miután az intézet a Főváros felügyelete alá került, gyermekvédelmi feladatát elvesztette. Nevét 1953-bna Bókay János Gyermekkórházzá, majd 1957-ben Heim Pál Gyermekkórházzá változtatták.

A Heim Pál Gyermekkórház név felvételekor az Intézmény 555 ágyon várta a betegeket. A Kórházhoz poliklinikát csatoltak a főváros déli-keleti területén élő gyermekek ellátása céljából. A gyermekszakorvos képzés egy időre az intézmény falai között működő l. Gyermekgyógyászati Tanszékéhez került. Az egyetemi integráció révén a szakemberképzés a Semmelweis Orvostudományi Egyetem feladatává vált, egyetemi tanszék azonban azóta is működik a Heim Pál Kórházban.

A Heim Pál Gyermekkórházhoz 2005-ben csatolták a Madarász utcai Gyermekkórházat, a két összevont Gyermekkórház Heim Pál Gyermekkórház néven működik tovább.

Az Üllői úton lévő központi telephelyen tizenhárom fekvőbeteg osztály, számos szakrendelő, több diagnosztikai laboratórium, gyógyszertár, tornaterem található. A korszerű diagnosztika hátteréül laboratórium, Kiemelkedő diagnosztikai ellátó helyek, a laboratórium a Röntgen és ultrahang osztály szolgál, a CT vizsgáló a nap 24 órájában a rendelkezésre áll.

A központi (A) épület földszintjén 2007-ben megnyílt az ország talán legmodernebb Gyermeksürgősségi osztálya.
2006 végén lebontották a régi G pavilont, majd 2009-ben átadták az új korszerű épületet 80 belgyógyászati ággyal, speciális endoszkópos és alváslaborral. A kórtermekben kényelmes elhelyezést biztosítanak a szülők számára is. 2009-ben adták át az új, 30 ágyas Pszichiátriai Osztályt és a Gyermekfogászati Centrumot a Rottenbiller utcában.

Kórházunk névadója:

Heim Pál

A magyar gyermekgyógyászat egyik legmeghatározóbb személyisége 1875. november 30.-án született Budapesten. Édesapja Heim Péter miniszteri tanácsos, édesanyja Stephanovits Mária.

Heim Pál elemi és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1892-ben szerezte meg érettségi bizonyítványát. Az egyetemet Lausanne-ban kezdte meg – és 1897-ben a budapesti Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán avatták doktorrá. Ezután egy évet gyakornokként dolgozott a Klug Nándor vezetése alatt működő Élettani Intézetben, majd fél év katonaság következett.

Orvosi gyakornokként a Stefánia Gyermekkórházban helyezkedett el, ahol két évesnél idősebb gyermekeket gyógyítottak. Itt fogalmazódott meg benne valódi hivatása: Ő inkább a csecsemőkkel és gyógyításukkal szeretne foglalkozni.

1899-ben külföldi tanulmányútra indult: Bécs után Boroszlón (Breslau), Adalbert Czerny Klinikáján helyezkedett el. Czerny-re, mint zsenire tekintett: a klinikán látott és tapasztalt gyógyító munka egy életre meghatározta Heim Pál tevékenységét és látásmódját is.

Boroszló után Lausenne-ban, majd pedig Párizsban, a Pasteur intézetben is tevékenykedett.

1901-ben nevezték ki az Irgalmasrend budai kórháza gyermekgyógyászati rendelőjének főorvosává. Itt 1907-ig dolgozott, majd magántanári kinevezést kapott.

1914-ben katonai szolgálatra vonult be – a Munkácsy utcai Hadikórház orvosa volt. Ő is fertőző betegséget kapott, ennek nyomán leszerelték.

1917-ben az akkor megalapított Madarász utcai Gyermekkórház vezetésével ill. az építés ellenőrzésével bízták meg.

1918-ban a Pozsonyi Egyetem Gyermekgyógyászati Tanszékének vezetője lett. Nagy lelkesedéssel kezdte meg a munkát, ám Pozsony elcsatolásával az Egyetem léte is veszélybe került. Heim Pált 1919. augusztus 20.-án kiutasították az országból. A Tanszék megőrzése életének egyik nagy szívügye volt. Kezdetben a budapesti Fehér Kereszt Gyermekkórház főorvosaként működtette tovább a tanszéket, mely 1924. szeptember 1-től Pécsett, mint Gyermekklinika működhetett tovább. A Klinika működésének kialakítása, a gyógyítás mellett a leendő orvosok magas színvonalú oktatásának megteremtése is nevéhez fűződik.

1929-ben Bókay János, a budapesti Gyermekklinika igazgatója nyugdíjba ment és helyére Heim Pált hívták vezetőnek. Heim Pál nehéz szívvel mondott igent. 1929. szeptember 1-én vette át az intézet irányítását.

Tudományos tevékenység:

A gyógyítás mellett Heim Pál a csecsemőgyógyászat több területével is mélyrehatóan foglalkozott: a csecsemőtáplálás, a szoptatás, a prevenció, egyes hematológiai kórképek vizsgálata, a TBC, a só és vízháztartás zavarai, a csecsemőköri tüdőgyulladás is foglalkoztatja. 83 folyóiratcikk, 3 könyv és könyvfejezet született meg a fenti témákban.

Gondozónő-képzés:

Heim Pál a gyermekek ápolását és szakavatott ellátását a gyógyulás egyik legfontosabb tényezőjének tekintette. A Gyermekklinikán szakápolónő-képzést is végzett. Az ún. „Heim-nővérek” magas szakmai színvonalon végezték munkájukat.

A Heim-nővérek

Családja:

Tanárának, Klug Nándornak lányát, Klug Jolánt vette feleségül. Gyermekeik: Heim Ernő és Heim Katinka.

Halála és emlékezete:

Heim Pál 1929 októberében lebenyes tüdőgyulladást kapott, életét sajnos nem tudták megmenteni. 1929. október 23.-án, életének 54. évében hunyt el. Halála nagy megdöbbenést váltott ki. A Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra. Temetésén több százan voltak jelen.

Cikk az „Est” 1924. október 24.-én megjelent számában

Heim Pál gyászjelentése

Érdekesség:

Ahogy a fentiekből kiderül, Heim Pál hivatalosan nem dolgozott intézetünk elődjében, a Magyar Állami Királyi Gyermekmenhelyen. Arról azonban vannak írásos források, hogy egy-egy súlyosabb esethez elhívták a kórházi részlegre konzultálni, illetve az 1920-as évek elején, az intézetet sújtó kanyarójárvány idején szakmai segítséget nyújtott a betegség megfékezésében. Amikor a Gyermekmenhelyet ill. Gyermekvédő Intézetet 1953-ban Gyermekkórházzá szervezték át, az intézmény Bókay János nevét vette fel. A kórház könyvtára azonban „Bókay János Gyermekkórház Heim Pál Könyvtára” néven szerepel.

1957-ben, a Gyermekklinika kérésére a Kórház nevet változtatott – így hivatalosan 1957. január 1-től viseli Heim Pál nevét.

A Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely

(később Gyermekvédő Intézet) igazgatói:

1902-1922 Ruffy Pál (1854-1934) kormánybiztos, a Gyermekmenhelyek országos felügyelője
1902-1909 Dr. Szalárdi Mór (1851-1914)
1909-1921 Dr. Szana Sándor (1868-1926)
1921-1922 Dr. Torday Ferenc (1871-1942)
1922-1924 Damokos Andor(1867-1931) (adminisztrációs igazgató)
1922-? Ertl János (1880-1951) (igazgató főorvos)
1925-1946 Dr. Barabás Zoltán (1889-1971)
1946-1952 Dr. Dobszay László (1904-1983)

A Bókay János,

majd 1957-től Heim Pál Gyermekkórház

igazgatói:

1953-1978 Dr. Sárkány Jenő (1913-1990)
1979-1990 Dr. Gorácz Gyula (1929-2001)
1991-1995 Dr. Tary Erzsébet
1995-2005 Smrcz Ervin
2005-2012 Dr. Harmat György
2012- Dr. Nagy Anikó