Beteg gyermek jogai II.
Az Egészségügyi törvény rendelkezései értelmében a 14. év alatti gyermekek nevében a törvényes képviselője jogosult a beleegyezés, illetve visszautasítás jogát gyakorolni.
16. életévét betöltött kiskorú személy közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit tájékoztatni kell, valamint így meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül kizárhat személyeket a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve tájékoztatásból.
A törvényes képviselő (megnevezett személy) nyilatkozata a tájékoztatást követően kizárólag a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki és – a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve – nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodáshoz
Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a törvényes képviselő gyakorolja.
Vélelmezni kell és nincs szükség beleegyezésre, ha beszerzése késedelemmel jár és maradandó egészségkárosodást okoz illetve életveszélyben van a gyermek.
A tv. egyértelműen rögzíti, hogy kiskorú (cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes) beteg esetén nem utasítható vissza olyan ellátás, amelynek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában súlyos vagy maradandó károsodás következne be.
Amennyiben kiskorú esetében a törvényes képviselő (megnevezett személy) visszautasítja az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást (amikor a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan) a jognyilatkozat nem vált ki érdemi joghatást. Ilyenkor az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bírósági pótlása iránt. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.
A kezelőorvos ilyen esetekben kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését.
A beteg gyermek törvényes képviselője tehát a gyermek nevében nem tehet olyan nyilatkozatot, amely a gyermek egészségi állapotát hátrányosan érintheti, illetve nem utasíthat vissza olyan egészségügyi ellátást, amelynek elmaradása a gyermek súlyos vagy maradandó betegségét vonná maga után. Valamint – bár az Etv. az életfenntartó vagy életmentő beavatkozások kérdéskörében rögzíti – közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások (bírósági nyilatkozatpótlás hiányában is) elvégezendők.
A vázoltak ismeretében feltehető a kérdés: milyen jogkövetkezménnyel járhat, mi a teendő, ha szülő a gyermek érdekével ellentétesen képviseli gyermekét az egészségügyi ellátás során?
A Családjogi törvény fontos elvként rögzíti, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje, amit mindig a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni.
A gyakorlatban előfordul, hogy egy potenciálisan életet veszélyeztető állapotban lévő gyermek, kórházi elhelyezését, és/vagy gyógykezelését az orvos szükségesnek, élet-mentőnek tartja, de a szülő az ellátást elutasítja, akadályozza és/vagy a gyermekkel elhagyja a kórházat.
Akadályozás esetén – bár az Eütv. nem ebben az esetkörben tesz említést róla, de – álláspontom szerint törvényanalógiával alkalmazható a tv. életfenntartó, életmentő beavatkozások visszautasításával kapcsolatos rendelkezése, azaz ilyenkor az akadályozás ellenére is el kell látni a beteget és ehhez a rendőrhatóság közreműködését lehet kérni.
A Gyermekvédelmi törvény az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvosi, a házi gyermekorvos kötelezettségévé teszi, hogy a gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzéssel éljenek a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt esetben kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni.
Ennek értelmében az orvos köteles jelzést illetve hatósági eljárást kezdeményezni, ha a szülő – az egészség veszélyeztetésével – kivonja gyermekét a szükséges egészségügyi ellátás alól.
A szolgáltató részéről jogellenes olyan tartalmú nyilatkozat aláíratása, amelyben a szülő a gyermekét saját felelősségére viszi el a kórházból. A szülőnek joga, de kötelessége is egyben, hogy gyermeke egészséges fejlődése szempontjából az érdekét legjobban szolgáló módon gyakorolja felügyeleti jogait. A gyermek érdekével ellentétesen, egészségét veszélyeztetve nem képviselheti és gondozhatja gyermekét, hiszen az a szülői felügyelet megszüntetését, de kiskorú veszélyeztetése büntetőjogi tényállás megvalósítását is eredményezheti.
Az orvos a gyermek egészsége iránti felelősségét nem “ruházhatja” át a szülőre azokban az esetekben, amikor megítélése szerint a beavatkozás elmaradása a gyermek egészségi állapotában súlyos vagy maradandó károsodást eredményezne.
A fent írtakkal ellentétes orvosi magatartás megalapozhatja az orvos polgári jogi, munkajogi és büntetőjogi felelősségét.
Dr. Somfai Balázs
kuratóriumi tag
