Marosvölgyi Rita levele
VisszaTisztelt Főigazgató Úr!
Kérem, ne haragudjon,hogy levelemmel zavarom Önt, de úgy éreztem, meg kell osztanom tapasztalataimat, érzéseimet Önnel.
1 hetes kislányommal (aki besárgult) 3 napot töltöttem a Madarász utcai Kórház csecsemő osztályán.
Meglepetten tapasztaltam azt a rengetet szeretetet, maximális szakmai tudást és tapasztalatot, amit mint ápolónő és mint hét gyermekes édesanya szinte sehol sem éltem át. Jó párszor megfordultam már különböző kórházakban a gyermekeimmel, de ilyen önfeláldozó, mindig mosolygó nővérekkel még nem találkoztam.
Éjjel 1 órakor ugyanúgy álltak a rendelkezésemre, mint napközben. Mindenben segítettek, nyugodtan, bármikor kérdezhettem tőlük, soha nem éreztem, hogy a terhükre lennék. A csodálatos főnővér vezetésével egy olyan “csapatot” ismerhettem meg, akik hazamenetelem után is hiányoztak.
Nagyon sajnálom, hogy ez “csak” egy csecsemőosztály, így a nagyobb gyerekeimmel már nem mehetek oda, ha bármilyen bajuk lenne.
Nagyon szeretném, ha az Igazgató Úr tolmácsolná számukra a dicséreteket, hiszen gondolom általában inkább a panaszkodások, a szülők elégedetlenségei jutnak el hozzájuk. Manapság sajnos az emberek hajlamosak arra, hogy csak a rosszat, csak a negatív élményeket és érzéseket mondják el embertársaiknak.
Többek között ezért is gondoltam, hogy mind az igazgató úr, mind a nővérkék örülni fognak a pozitív, dicsérő szavaimnak.
Üdvözlettel és tisztelettel:
Marosvölgyi Rita
(Kereskényi Anna édesanyja)
1157.Bp.Nyírpalota út 23. II.8.Budapest, 2010.március
