Béres Ádi szüleinek levele
VisszaDr. B. Kovács Judit főorvos asszonynak
(Gasztroenterológiai és Nephrológiai Osztály)Kedves Főorvos Asszony!
Kedves Osztályon Dolgozók!A mi kis Ádink elment, nehéz útját végigjárta. Hűtlenek lesznek a szavak az emberhez, amikor ilyen veszteség éri. Talán csak az ad fogódzót, hogy tudja, mindent megtett érte, amit lehetett. Nem tudjuk, hogy a Sors miért nem fogadta a kegyeibe ezt az ártatlan kis gyermeket, s miért rakta a betegség óriási keresztjét csöpp vállaira. Mi vele tartottunk, de ezt a rettentő terhet sosem voltunk képesek levenni róla. Magányosan szó nélkül harcolt és küzdött, s nem tudtuk, legfeljebb sejthettük mi rossz, mi fáj, hol kéne segíteni. Ezen a hosszú, szomorú úton csak egyetlen menedék állt egy katedrális biztonságát nyújtva neki és nekünk is. Ön és a munkatársai. Az Osztály.
Biztonságot és támaszt, a betegség előli menedéket, enyhülést jelentett számunkra az elmúlt 10 évben a tudat: Ha nagy a baj, ott a Főorvos Asszony és ott az Osztály. Mi mentünk és Önök segítettek. Gyógyulást, megkönnyebbülést nyújtottak Ádinak, átmeneti megnyugvást nekünk. Hányszor sikerült a végzettel ujjat húzni, kijátszani. Hálát vagy köszönetet nem vártak, csak tették a dolgukat, hallatlan szorgalommal, odaadással.
Köszönet érte.
Köszönjük a türelmet, a szeretetet, a gyengédséget, a kedves szavakat, ami Ádi felé irányult.
Köszönjük, hogy tudásuk legjavát adták neki.
Köszönjük a fáradhatatlan kitartást.
Köszönjük a biztatást, a vigasztalást és azt, hogy oly sokszor erőt csepegtettek belénk.
Köszönjük, hogy élhetővé, emberhez méltóvá tették a mi kis Ádink életét.
Kedves Főorvos Asszony!
Az életünk részévé váltak, a szívünkbe zártuk Önt, Önöket és egész életünkben nagy nagy hálával és szeretettel gondolunk az Osztály minden munkatársára. Magánéletükben és munkájukban sok örömet és sikert kívánunk.Budapest, 2011. március 6.
Béres Ádi szülei
